Robotok a
Naprendszerben
*
Spányi Péter
Otthonunk a Naprendszer
Miért kutatjuk?
Alapkérdések:
• Milyen volt a Naprendszer amikor kialakult?
• Hogyan fejlődött?
• Mennyire egyedi? Lehetnek-e máshol is Naprendszerek?
• Van-e, volt-e élet a Földön kívül?
• Hogyan alakult ki a földi élet?
• Megvannak-e az élet feltételei máshol is?
Mit látni a Földről?
Mit „látni” a Földről?
Naprendszer kutatás
50 év, >200 misszió
Történelem
50-es, 60-as évek
• „klasszikus” űrverseny: SzU – USA
• évente 6-12 indítás a Holdhoz ill. bolygókhoz (1969: 19)
• első nagy felfedezések
70-es évek
• „látványos” missziók (Viking, Venyera, Pioneer, Voyager)
• évente 2-8 indítás
80-as évek
• „holtszezon”, össz. 13 bolygó/üstökös szonda
• „Halley-láz”
• belép Európa és Japán
90-es évek
• vissza a Marsra és az óriásbolygókhoz
• évente 1-4 indítás
jelen
• sokfelé...
• több szereplővel (Kína, India is beszáll)
Mérföldkövek
1957..1969
•
1957 október, november: Szputnyik 1, 2 – első műhold, első élőlény
•
1958 január, szeptember: Luna 1, 2 – első Hold megközelítés, becsapódás
•
1961 április: Vosztok 1 – első ember az űrben
•
1962 augusztus: Mariner 2 – első sikeres Vénusz megközelítés
•
1964 november: Mariner 4 – első sikeres Mars megközelítés
•
1965 november: Venyera 3 – első Vénusz becsapódás
•
1966 január: Luna 9 – első Holdra szállás
•
1966 március: Luna 10 – első Hold körüli szonda
•
1967 június: Venyera 4 – első Vénusz légkör szonda
•
1968 szeptember: Zond 5 – első Hold megkerülés és visszatérés
•
1968 december: Apollo 8 – első emberes Hold megkerülés
•
1969 július: Apollo 11 – első emberes holdraszállás
(indítási időpontok)
1970..1989
•
1970 augusztus: Venyera 7 – első leszállás a Vénuszra
•
1970 szeptember: Luna 16 – első automata visszatérés és mintahozás a
Holdról
•
1970 november: Luna 17 – első holdjáró (Lunokhod)
•
1971 május: Marsz 2, 3 – első Mars orbiter/becsapódás, leszállás
•
1972 március: Pioneer 10 – első Jupiter megközelítés
•
1973 április: Pioneer 11 – első Szaturnusz megközelítés
•
1973 november: Mariner 10 – első Merkúr megközelítés
•
1975 augusztus, szeptember – Viking 1, 2
•
1977 augusztus, szeptember: Voyager 1, 2
•
1984 december: Vega 1, 2 – első közeli üstökös randevú (Halley üst.)
•
1985 július: Giotto – első európai űrszonda (Halley üst.)
•
1989 május: Magellan – teljes Vénusz feltérképezés
•
1989 október: Galileo – első kisbolygó megközelítés, első Jupiter orbiter és
légköri szonda, holdak közeli megfigyelése
1990..2007
•
1990 október: Ulysses – kilépés a Naprendszer fősíkjából
•
1995 december: SOHO – Nap obszervatórium
•
1996 február: NEAR – első kisbolygó körüli keringés és becsapódás
•
1996 november, december: MGS, Pathfinder – teljes Mars térképezés, első
marsjáró
•
1997 október: Cassini/Huygens – Szaturnusz rendszer, első leszállás egy
másik bolygó holdjára (Titan)
•
1999 február: Stardust – anyagminta hozatal egy üstökös kómájából (Wild2)
•
2003 június, július: Spirit, Opportunity
•
2004 március: Rosetta – keringés és leszállás üstökös magra
•
2004 augusztus: Messenger – Merkur orbiter
•
2005 január: Deep Impact – becsapódás egy üstökös magjába
•
2006 január: New Horizons – Pluto, Kuiper-öv
•
2007 szeptember: Dawn – Ceres, Vesta orbiter
Technikai kihívások
Az űrutazás szakaszai
Bolygóközi űrutazások fajtái:
•
•
•
•
elrepülés
tartós pályára állás
leereszkedés a légkörbe vagy a felszínre
anyagminta visszahozás
Egy űrutazás lehetséges szakaszai:
1. A Föld elhagyása, 2. kozmikus sebesség=11,2 km/s
2. Odataút (passzív/ballisztikus repülés, korrekciós
manőverekkel,)
3. Fékezés (rakéta, légköri)
4. Leszállás (rakéta, ballon, lassú/gyors becsapódás)
5. Visszajutás
Pályák
Cél: Minimális energia (üzemanyag) felhasználása
Szomszédos bolygókhoz:
Hohmann ellipszis
• nem a leggyorsabb, de a
legkisebb energiájú pálya
• a gyorsabb pályák általában
„sokba kerülnek”
Mariner 4
Pályák
Távolabbi célokhoz: ha lehet, útközben kell energiát nyerni
• hintamanőver: sebesség növelés/csökkentés és irányváltoztatás
• először a Mariner 10-nél
leglátványosabb alkalmazása: Voyager 1, 2
Pályák
Két vagy több égitest felhasználásával szinte tetszőleges bonyolultságú pálya
Cassini: Szaturnusz – Titán
Hordozóeszközök
• Rakéta típusok: Proton, Titan3/4, Delta4, Atlas5, Ariane5, LM3
• A pályára állítás szakaszai
• indítás: (Föld körüli) parkolópálya (indítási ablak)
• 2. gyorsítás – bolygóközi (Nap körüli) pálya
• A többlépcsős rakéta csak kb. ½ órán át működik
Ionhajtómű
• Kémiai meghajtás kiegészítése: ion hajtómű
• folyamatos üzem (~1000 nap)
• nagyon kis tolóerő (20-100 mN = egy papírlap súlya)
• ionizált Xenon gázt lövell ki (~30 km/s)
• „villanymotor” – napelem táplálja
• önmagában nem elegendő
• eddigi űrszondák: Deep Space 1, Smart 1, Hayabusa, Dawn
Távolság
Milyen problémákat jelent a távolság?
• Tipikusan nagyon hosszú repülési idők – akár 10 év is
(hibernálás)
• Nincs állandó kapcsolat (a szonda fedésben lehet vagy
kikapcsolva)
• Extrém gyenge rádiójel („mobiltelefon adását fogni 1,5
milliárd km-ről”)
• adóteljesítmény ~10 Watt
• gyenge jel – kis adatsebesség
• a világ legnagyobb rádiótávcsöveire lehet szükség,
• ezeket gyakran összekapcsolva alkalmazzák
• NASA: Deep Space Network, ESA: ESOC
• Autonóm működés – a véges fénysebesség miatt nem
lehetséges valós idejű kommunikáció
• Mars: 3,5-22 perc
• Jupiter: 35-50 perc
• Szaturnusz: 75-90 perc
Energia
Mire kell az energia?
• vezérlés, fedélzeti berendezések működtetése
• berendezések fűtése
• kommunikáció
Honnan van energia?
• napelem (csak a belső Naprendszerben elég)
• 1-2 kW
• Energiaforrás a szondán (Naptól távolabb,
de már a Marsnál is használtak)
• RTG: rádioizotópos termoelektromos
generátor (Pu238, 87 éves felezési idő)
• radioaktív bomlás → hő → vill. áram
• 20-50 évig képes energiát szolgáltatni,
egyre csökkenő mértékben
• 4-500 W
• veszélyes!
Környezet
„Odakint” a Naprendszerben a környezet még szélsőségesebb mint a Föld körül
• Nap hősugárzása: Merkúr: 6,6 x ↔ Szaturnusz: 1%
• Hőmérséklet:
Vénusz: +480 °C ↔ Titan: – 180 °C
• Légköri nyomás: Vénusz: 90 Bar
• Sugárzás (Nap ill. kozmikus eredetű)
• sugárzási övek
• óriásbolygók – erős mágneses tér
Tudományos műszerek
Műszer típusok
távérzékelő
• kamera (látható,
IR, UV)
• spektroszkóp
• képalkotó spektrométer
• radar, SAR
• rádió fedés
helyszíni („in situ”)
• magnetométer
• plazmafizikai
mérések (töltött
részecskék)
• por detektor
Műszer típusok (leszálló egységen)
• képfelvevő
• radar
• meteorológiai mérések
(hőmérséklet, szél,
napsugárzás, aeroszol)
• anyagi összetétel vizsgálat
(pl. röntgen spektrométer,
gázanalizátor)
• geológiai és mechanikai
mérések (pl. fúró,
mintavevő, penetrátor)
• élettani
Bolygószomszédainknál
Első célpont: a Vénusz
• Hozzánk legközelebbi bolygó (0,7 CsE)
• Földhöz hasonló méretű
• Átláthatatlan felhőzet borítja
• A legelső bolygóközi űrszondák tervezett célpontja
(Venyera 1, Mariner 1)
• Mariner 2 (1962 dec.): 109 napos út után érte el,
35000 km-re
• a felhőzet teteje hideg
• infravörös mérés: a felszín nagyon forró (450 °C)
• mágneses teret nem talált
• Venyera 3 (1966 márc.): becsapódás – először egy
másik bolygó felszínén, de még előtte meghibásodott
• Venyera 4 (1967 okt.): légköri mérések – a felszín még
melegebb (~500 °C), a nyomás több mint várták,
ezért lassabban ereszkedett, elemei lemerültek 25 kmen), >90% CO2 → üvegházhatás
Vénusz
•
•
•
•
•
Mariner 5
Venyera 5, 6
Mariner 10 (Merkur felé)
Pioneer Venus
leszállás a felszínre: Venyera 7, 8,
11, 12, 13, 14
• Venyera 15, 16 – radar térkép
• Vega 1, 2 (1985) – francia ballon
kísérlet, 50 km magasan, 46 órán
át működött
Ballonok bolygók körül
A jövő lehetséges kutató eszközei
(„Aerobot”)
• Vénusz (Vega 1, 2)
• Mars (Marsz 92, 94, 96 – törölve)
• ?
Vénusz
• Magellan – 4,5 éven át keringett, részletes térkép
• Galileo, Cassini
• Venus Express (ESA) – 2006 április óta kering a
Vénusz körül
Még közelebb a Naphoz: a Merkúr
Mariner 10 (1973 nov. 1975 márc.)
• Vénusz – Merkúr szonda
• elsőként hinta manőver
• Giuseppe Colombo
• elsőként „napszél hajtás”
• 2:1 keringés idő a Merkúrral
• 3x találkozás a Merkúrral (5700,
700, 48000 km)
•
•
•
•
•
a felszín 45%-át tudta lefotózni
Holdhoz nagyon hasonló
nagyon vékony He légkör
gyenge mágneses tér, vas mag
hőmérséklet: - 183 / + 183 °C
• Messenger
• Beppi Colombo
Merkúr / Mariner 10
Bach régió
Merkúr / Mariner 10
Caloris medence
• legnagyobb ismert
becsapódási medence a
Naprendszerben (1300 km)
Újra a Merkúrhoz
MESSENGER
• NASA, 2004 aug. óta úton
• 2008-9 – három találkozás a
Merkúrral, majd pályára állás
• térképezés, geológia,
mágneses tér
BepiColombo
• ESA, Japán, Oroszország
• indítás: 2013, Szojuz-Fregat
• érkezés: 2019
• részei
• Szállító Modul (ion
hajtóműve is lesz)
• Merkur Orbiter
• Magnetoszféra Orbiter
• magyar részvétel (Serena
kísérlet)
Irány a vörös bolygó: Mars
nagyon sok szovjet és néhány
amerikai kudarc után az első
sikeres elrepülés: Mariner 4
• első közelképek
• kráterek – Holdhoz hasonló?
Mars – a Viking program
Viking 1, 2 (1975/76)
• keringő egység (-1980/1978)
• leszálló egység (-1982/1980)
• a Mars teljes feltérképezése (150300m, néhol 8m)
• változatos felszínformák: vulkán,
hegyek, dűnék, „folyómedrek”,
rianások...
• mérések és panorámaképek a
felszínről
• az élet nyomait (szerves anyagok,
mikororganizmusok anyagcseréje)
kereste a talajmintában
Mars – a Viking szondák
Carl Sagan
Visszatérés a Marsra
• 1988-89 – Phobos 1, 2 +
• Mars Observer (1992) +
• 90-es évek elején NASA elhatározás: Minden két
évben a Marsra!
• közel húsz év szünet után (1997): Pathfinder,
Mars Global Surveyor
Holdjárók
Lonohod (1970)
Apollo holdjáró (Pavlics Ferenc)
• miért kell a felszínen mozogni?
• technikai nehézségek
• különbség a Hold és a Mars között
Marsjárók
orosz-francia próbálkozások (IARES)
Marsjárók
az első akinek sikerült:
Sojourner
• 83 marsi napig működött
• Bejczy Antal
Marsjárók
Spirit és
Opportunity
2004 –
céljuk: a víz
nyomainak
keresése
Marsjárók
Mars Science Laboratory, NASA (2011)
Marsjárók
ExoMars, ESA (2013?)
XXI. századi Mars missziók
Mars Odyssey (2001)
Mars Express (2003)
Mars Exploration Rovers (2003)
Mars Reconnaissance Orbiter (2005)
Phoenix Mars Lander (2007)
Mars Science Laboratory (2011)
Fobosz-Grunt
ExoMars
???
MRO/HIRISE fotó
Victoria kráter
Opportunity
A Naprendszer határai felé
A két úttörő: Pioneer 10, 11
A két úttörő: Pioneer 10, 11
Valóban úttörő missziók voltak
Pioneer 10
•
•
•
•
•
először haladt át a kisbolygó övön
először közelítette meg a Jupitert, 130000
km-re (1973 dec.)
közelkép a Jupiterről és holdjairól,
sugárzási övek felfedezése
utolsó kapcsolat: 2003
jelenlegi távolsága > 90 CSE
Pioneer 11
•
•
•
•
•
•
Jupiter segítségével Szaturnusz felé
első közelképek a Szaturnuszról, 20000
km-ről (1979 szept.)
áthaladás a gyűrű síkján
2 új hold, 1 új gyűrű, gyűrűk „alulról”
mágneses tér felfedezése
utolsó kapcsolat: 1995
Az emberiség üzenete I.
A Nagy Utazás: Voyager 1, 2
Egyszeri lehetőség 175 évenként: az
összes óriásbolygó „egy vonalban”!
Voyager 2, 1 (start: 1977 aug., szept.)
Jupiter (1979)
•
•
•
Nagy Vörös Folt – óriási vihar
Galilei holdak – vulkánok az Io-n
gyűrű felfedezése
Szaturnusz (1980, 1981)
•
•
•
•
•
•
•
64000 km, 41000 km
légköri képződmények, viharok
Titan közelről
újabb holdak
több ezer gyűrűkomponens
gyűrű alkotórészei: láthatatlan portól
háznyi méretűig, küllők
hold – gyűrű gravitációs kölcsönhatás
Voyager 2
Uránusz (1986)
Neptunusz (1989)
•
•
még 2020-ig működhetnek
Voyager 1 jelenlegi távolsága: 103 CSE,
a legtávolabbi ember alkotta tárgy
A Nagy Utazás: Voyager 1, 2
Nagy Vörös
Folt
A Nagy Utazás: Voyager 1, 2
A Szaturnusz
sárgás
ammónia
felhői
(cirruszok)
A Nagy Utazás: Voyager 1, 2
Triton – Neptunusz
Az emberiség üzenete II.
Hova jutottak?
• legközelebbi csillagok elérése: 10-100ezer év
Galileo
•
•
•
•
•
•
•
•
start: 1989, űrrepülővel
először haladt el
kisbolygók mellett
először keringett egy
óriásbolygó körül (19952003)
ammónia felhők
szondát küldött a Jupiter
légkörébe
„túl sokáig” működött
2003-ban őt magát is a
légkörbe irányították
holdak:
• Io vulkáni aktivitása
100x a Földinek
• sós óceánok az
Europa, Ganymedes,
Callisto fagyott
jégfelszíne alatt
Galileo
A Jupiter gyűrűje
Galileo
Galilei holdak a Jupiter felől: Io, Europa, Ganymedes, Callisto
Galileo
Europa
• gigantikus
repedések,
rianások a
fagyott felszínen
• sós tenger a
mélyben?
Galileo
Cassini
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Start: 1997 okt. 15.
1. Vénusz közelítés, 287 km
2. Vénusz közelítés, 600 km
Föld megközelítés, 1171 km
Jupiter melletti elrepülés
Phoebe elrepülés: 2004 jún.
lefékezés a Szaturnusz mellett:
2004 júl. 1.
áthaladás az E-gyűrűn
Titán leszállás: 2005 jan 14.
keringés a Szaturnusz-Titán
páros körül: 45 Titán
megközelítés, 76 keringés a
Szaturnusz körül: 2004-8, 52
kis hold megközelítés
Meghosszabbított misszió?:
2008 július-
Szaturnusz
légkör, felhők,
hurrikánok
Gyűrűk
gyűrűk: D, C, B, A, F, G, E
•
•
•
•
•
•
•
valójában több ezer
komponens alkotja
E gyűrű átm. ~700 000 km
vastagsága ~10 m !
anyaga: mikronnyi portól
háznyi méretű vízjégdarabokig, belül kő?
elrendeződését a belső
holdak befolyásolják
csavarodások az F
gyűrűben: „pásztor”holdak
terelik az anyagot
küllők a B gyűrűben: finom
porszerű anyag eloszlása
hozza létre, elektromosan
töltött?
Szaturnusz
• x
Szaturnusz
Szaturnusz ellenfényben (hátulról)
Holdak
Holdak
Enceladus és Dione
Holdak
Mimas és Phoebe
Titán
Titán: az egyetlen jelentős légkörrel rendelkező hold a Naprendszerben
Leszállás a Titánra – Huygens
Huygens
Leszállás a Titánra
Az emberiség üzenete III.
A bolygókon túl – Kuiper objektumok
Pluto Express / New Horizons
• cél az egyetlen eddig még meg
nem látogatott , korábban
bolygónak tartott Plutó
meglátogatása. Valójában
Kuiper objektum
• gyorsaság: kis tömeg (465 kg),
nagy rakéta (Atlas 5)
New Horizons
Mennyi idő kellett eljutni az óriásbolygókhoz?
•
•
•
•
Pioneer 11
• Jupiterig 1 év 8 hónap
• Szaturnuszig 6 év 5 hónap
Voyager 2
• Jupiterig 1 év 10 hónap
• Szaturnuszig 4 év
• Uránuszig 8 év 5 hónap
• Neptunuszig 12 év
Galileo
• Jupiterig 6 év 2 hónap
Cassini
• Jupiterig 3 év 2 hónap,
• Szaturnuszig 6 év 9 hónap.
• New Horizons
• Jupiterig: 1 év 1 hónap
• Plutóig: 9-10 év (Jupiter nélkül 14 év kellene)
• további Kuiper objektumok?
New Horizons
Plutó
•
•
•
•
•
247 év, 29,6-49,3 CSE, 17º
mérete: 2300km (Charon: 1200km)
nagyon ritka légkör; párolog;
naptávolban kifagy a felszínre
sűrűség: ~2, jeges égitest
2005-ben 2 újabb hold
A találkozás
•
•
•
•
•
•
2015-ben
mérések megkezdése 5 hónappal
korábban
nincs mód lefékezni, csak elrepülni, 14
km/s sebességgel
Pluto – Charon páros között kell
elrepülni (Pluto: 11000km, Charon:
27000km)
közelképek: 50m .. 1km felbontás,
hasonlóság némely Szaturnusz és
Neptunusz holdakhoz? (Triton)
Ami a „bolygók között” van
Üstökösök
Miért fontosak?
•
•
a Naprendszer ősanyagát tartalmazzák, közel
eredeti formában („protoszoláris köd”)
napsugárzás, erózió, ütközések hatása csekély
Miért érdemes odamenni?
•
•
•
•
a mag részletei távolról nem figyelhetők meg
ami „kívülről” látható, az már valamilyen
kölcsönhatás (fizikai, kémiai folyamat)
eredménye (szublimáció, napszél)
az eredeti anyag csak a felszínen tanulmányozható (elszublimáló anyag: por, gáz, szerk.)
felszínformák, kiáramlás területi megoszlása
Milyen üstökös a megfelelő célpont?
•
•
•
•
•
ne legyen túl aktív
ne legyen túl nagy tömegű
sose menjen túl messze a Naptól - folyamatos
megfigyelhetőség, megközelítés
kis pályahajlás
forogjon (ne legyenek hosszú éjszakák)
Meglátogatott üstökösök
• Giacobini-Zinner
• ISEE3/ICE (1985)
• Halley
• ICE (1986)
• Vega 1, 2
• Giotto
• Szuiszei, Szakigake
• Grigg-Skjellerup
• Giotto (1992)
• Borelly
• Deep Space 1 (2001)
• Wild 2
• Stardust (1999-2006)
• Tempel
• Deep Impact (2004-2005)
• Csurjimov-Geraszimenko
• Rosetta (2004-2014)
Üstököst közelről: „Halley láz”
• 1986 március: egyszerre 6 űrszonda tanulmányozta,
• 3 közelről: Vega 1, 2 – 8000, 9000 km, Giotto: 600 km
Vega 1, 2
Magyar műszerek a Vega szondákon
• kamera elektronika és vezérlő számítógép:
• üstökös önálló megkeresése és
beállítása repülés közben
• 1500 kép
• TÜNDE töltött részecske detektor:
• üstökösből érkező ionok detektálása
Hozzunk vissza üstököst: Stardust
3 keringés a Nap körül
bolygó/csillagközi anyag: 2002
Wild 2 üstökös kómájában 2004 jan.
anyaggyűjtő tálca, aerogél
tovább a Tempel 1-hez
Stardust – Wild 2
•
•
•
•
•
anyagminta ledobás: Utah, 2006 jan. 15.
visszatérési seb. 13km/s – 4,5 m/s
1-100 mikron, össztömeg < 1 gramm
többszázezer felvétel a mintáról
kiértékelés a [email protected]
hasonlóan
Aktív („barbár”) módszer: Deep Impact
Egyik része becsapódott a Tempel 1
üstökösbe (2005 júl.)
tudományos cél:
• először vizsgálni, mi van egy
üstökösmag felszíne alatt
• kéreg szerkezete (primitív porózus v.
tömör)
módszer: mesterséges kráterképzés,
ennek közeli és földi megfigyelése
•
•
•
a felszínt nagyobb részt por, kisebb részt
(~6%) jég borítja
szerves anyagok a belsejében
belsejének anyaga eltér a külsejétől
Lehet simábban is? Rosetta
Célpont: Csurjimov-Geraszimenko üstökös
Keringő egység
• feladata: egy üstökös hosszú idejű
tanulmányozása, körülötte keringve
• mérete 3 x 2 x 2 m
• tápellátás kizárólag napelemmel (32 m)a Naptól 5 CSE-re!
• induló tömeg 3 t, ebből üzemanyag 1.7 t
• 3 pontra stabilizált
• minden tudományos műszer egy oldalon
elhelyezve
Leszálló egység
• feladata: „lágy” leszállást követően az
• tervezési nehézségek (üstökös
üstökösmag felszínének és belső
tömege, forgása, visszapattanás,
szerkezetének tanulmányozása
kis napállandó , kapcsolattartás,
• különlegesen könnyű és kicsi ~100 kg
hideg, kis tömeg, stb.)
Rosetta
• rendkívül hosszú út: 2004 .. 2014
• útvonal: Föld – Mars – Föld –
kisbolygóöv (Steins, Lutetia) – üstökös
Rosetta
Magyar vonatkozású műszerek (RMKI, AEKI, BME)
Keringő egység
• plazmafizikai kísérletek
• földi ellenőrző berendezés
Leszálló egység
• por érzékelő kísérlet (DIM)
• plazmafizikai kísérlet (ROMAP)
• tápellátás
• központi fedélzeti számítógép
Rosetta
a leszálló egység
a szigony és a lábazat
Kisbolygók
• Jelenleg > 378000
regisztrált kisbolygó
• ~200000-nek ismert a
pályája
• ~14000-nek van neve
• Becsült számuk 1 km
felett: 1 millió
• Össztömegük a
Holdénak 3-4%-a
• Főöv (99%)
• Trójaiak (Görögök)
• Földsúrolók
• Miért nem lett belőlük
bolygó?
Meglátogatott kisbolygók
• 951 Gaspra (Galileo)
• 243 Ida és Dactyl (Galileo)
–holdas kisbolygó
• 253 Mathilde (NEARShoemaker)
• 433 Eros (NEARShoemaker) –leszállás!
• 9969 Braille (Deep Space 1)
• 5535 Annefrank (Stardust)
• 25143 Itokava (Hayabusa)
–majdnem leszállás?, visszatér?
• 2867 Steins és 21 Lutetia
(Rosetta, 2008-2010)
Dawn – Ceres és Vesta
•
•
•
•
•
•
•
Indulás: 2007 szept.
Mars hinta, 2009 márc.
Vesta érkezés, 2011 okt.
Vesta elhagyás, 2012 ápr.
Ceres érkezés, 2015 feb.
Misszió vége, 2015 júl.
vagy esetleg további
célpontok?
ionhajtómű (3 db):
• ez teszi lehetővé a
kisbolygók melletti
lefékezést majd későbbi
elhagyásukat
• 425 kg Xenon
• sokkal kisebb rakéta is elég
Ceres
• a legnagyobb kisbolygó volt, ma már
törpebolygó (Piazzi, 1801)
• még közel gömbszerű, 975 x 909 km
• tömege ~32%-a az összes
kisbolygóénak, 1.3 % Hold tömeg
• sűrűség: 2 g/cm3
• forgás: 9 óra 5’
Alapvetően jeges jellegű – „nedves”
Vesta
• Olbers (1807)
• 578 x 560 x 458 km
• tömege ~9%-a az összes
kisbolygóénak, 0,36% Hold tömeg
• sűrűsége 3,5 g/cm3
• forgás: 5 óra 20’
• hatalmas kráter a déli póluson
Alapvetően sziklás jellegű – „száraz”
Dawn
Tudományos célok:
• két hasonló pályán keringő, de
teljesen eltérő jellegű („száraz”,
„nedves”) égitest tanulmányozása –
egyben két nagy „kisbolygó”
• a belső szerkezet és a sűrűségeloszlás
vizsgálata
• felszíni megfigyelések
• alak, tömeg, felszíni összetétel
• a víz szerepének vizsgálata a
kisbolygók fejlődésében
Kudarcok
Kudarcok
• kezdeti kudarcok
• többnyire a rakéta vagy az irányítás
hibájából adódtak
• többségük a Marshoz kötődik
• szovjet összeomlás
• Phobos 1, 2
• Marsz 96
• NASA hibák
• Mars Observer
• Mars Climate Orbiter
• Mars Polar Lander
• egy kis európai kudarc
• Beagle
Kudarcok
Marsz 96
Vissza a Holdra
Vissza a Holdra
VÉGE
Descargar

Robotok a naprendszerben