Kertész Imre
Sorstalanság
A Svéd Akadémia 2002-ben Kertész Imre
magyar írónak ítéli oda az irodalmi Nobeldíjat.
Irodalmi Nobel-díjasok
Sully-Prudhomme
Kipling
Pirandello
G.B. Shaw
Churchill
O’Neill
Sienkiewicz
Thomas Mann
Hemingway
Bergson
T.S. Eliot
Camus
Sartre
G.G. Marquez
Elfriede
Jelinek
Solohov
Golding
Beckett
KERTÉSZ IMRE
Indoklás
„Egy írói munkásságért,
amely az egyén sérülékeny
tapasztalatának szószólója a
történelem barbár
önkényével szemben.”
• Kertész Imre írói műve annak a lehetőségét
vizsgálja meg, hogy lehet-e még egyénként
élni és gondolkozni egy korszakban, amelyben
az emberek egyre teljesebben alávetették
magukat a társadalmi hatalomnak.
Alapélmény
• Könyveiben szüntelenül
visszatér életének döntő
élményéhez, auschwitzi
tartózkodásához, ahová
mint fiatal fiút a
magyarországi náci
zsidóüldözések idején
vitték el.
Auschwitz számára
nem kivételes
esemény, amely akár
egy idegen test a
Nyugat rendes
történelmén kívül
létezne. Auschwitz a
végső igazság az
ember lealjasodásáról
a modern létben.
Élete
• 1929. november 9-én
született Budapesten.
1944. június 30-án a Budapest
környéki csendőrpuccs
következményeképpen
tizennégy évesen Auschwitzba
deportálták.
Csendőrpuccs
1944. július elején történt – máig sem teljesen
tisztázott – karhatalmi akció.
• 1944. március 19. - Magyarország német
megszállása
• 1944. május-június - a zsidóság deportálása
(a deportálás lebonyolítását városokban a rendőrség,
kisebb településeken a csendőrség végezte)
• 1944. július 10-ig - tervbe vették a Budapesten élő
vagy oda menekült mintegy 250 000-300 000 ember
elszállítását.
• Horthy Miklós kormányzó – több állam (Svájc,
Svédország, USA, Vatikán) tiltakozó jegyzékének
hatására – a deportálásokat leállíttatta.
• Nagyjából ezzel egy időben
(június 30-án), Baky László és
Endre László (lent) náci
beállítottságú belügyi
államtitkárok zászlószentelés
ürügyén a fővárosba rendeltek
több ezer csendőrt, akik – a zsidók
bevagonírozása mellett – alkalmas
erőt jelenthettek volna egy Horthyellenes szélsőjobboldali puccs
végrehajtására is.
• A kormányzó ellenlépéseként
július 5-én a magyar páncélos
alakulatok körbezárták a
csendőrlaktanyákat. Pár nappal
később a csendőröket
visszarendelték vidéki
körleteikbe.
• Egyes vélemények szerint az
egész második világháború
történetében példátlan eset volt,
hogy a tengelyhatalmak
egyikének reguláris hadereje
fegyveresen lépjen fel
zsidóellenes cselekmények
elhárítása érdekében.
Kertész Imrét több koncentrációs táborban is fogva
tartották, s a lágerek felszabadítása után, 1945-ben
térhetett haza Magyarországra.
• Ezt követően újságírással és fizikai munkával tartotta
el magát. Felsőfokú végzettsége nincs.
• Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban
született meg az 1960-tól 1973-ig írt első
regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga.
• A sikert és azt, hogy írói, műfordítói
munkájából megélhet, a nyolcvanas évek
második fele, majd a magyarországi
rendszerváltás hozta meg számára.
• Állandó lakhelyét az új évezredben áthelyezte
Berlinbe, és itt kutathatók kéziratai, levéltári
anyagai is.
Nagy sikere van német nyelvterületen,
összegyűjtött művei a Rowohlt kiadó
gondozásában jelennek meg, angolul a
Random House adja ki, s mára a világ minden
nagy nyelvére lefordították legalább egy
könyvét - így a Sorstalanság hindi és arab
nyelven is olvasható.
• Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége
során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von
Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph
Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein,
valamint modern német és osztrák szerzők
írásait ültette át magyarra.
• 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für
Sprache und Dichtung tagja.
• 2005. március 10-én a Sorbonne díszdoktorává
avatták.
Sorstalanság
Kertész Imre írásainak fő problematikája
…a totalitarizmus emberének szabadsága…
…Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága…
=> az ”Auschwitzon túli” tapasztalat horizontját
nem engedi érvényesülni (Szirák Péter)
=>…A száműzött nyelv című kötetben a Holocaust
szót már nagy kezdőbetűvel írja a szerző.
A Sorstalanság alapélménye
Auschwitz irodalma
Anna Frank naplója
Semprun: A nagy utazás
Pilinszky János: KZ-oratórium
• Sorstalanság című regényéből maga írt
forgatókönyvet, s Koltai Lajos rendezett
vegyes kritikai fogadtatásnak örvendő,
rendkívül népszerű filmet.
Vége
Descargar

Kertész Imre