B. Horváth Andrea --- Vásárhelyi Dalma
Ének-zene munkatankönyv
A romantika zenei szemmel
2011.
1
• Romantika stílusjegyei
• Kora romantika stílusjegyei
• Kora romantika műfaja
– Dal
– Hangszeres karakterdarab
– Szimfonikus költemény
• A zenekar fejlődése
2
• Kora romantika képviselői:
– Carl Maria von Weber
– Franz Schubert
– Robert Schumann
– Felix Mendelssohn Bartholdy
– Frédéric Chopin
3
• XIX. század magyar zenéje
– Népies műdal
– Egressy Béni
– Szerdahelyi József
– Szentirmay Elemér
– Erkel Ferenc
– Kölcsey Ferenc: Himnusz
4
• Orosz ötök:
– A. P. Borogyin
– N. A. Rimiszkij-Korszakov
– M. P. Muszorgszkij
– M. A. Balakirev
– C. A. Kjui
5
•
•
•
•
Késő romantika
Késő romantika stílusjegyei
Verista operák
Képviselők:
– Johannes Brahms
– Liszt Ferenc
– Giuseppe Verdi
– Richard Wagner
– P.I. Csajkovszkij
6
• Képviselők:
– Antonin Dvorák
– Bedrich Smetana
• Romantika épületei:
– Pest-budai Hangászegyesület
– Filharmonikus Társaság
– Zeneakadémia
7
•
•
•
•
Operatörténet
Romantika érdekességei
Összefoglalás
Játék
8
A romantika
• A romantika Beethoven halálával kezdődött,
1827-ben és a XIX. század végéig tartott.
• Ludwig van Beethoven a bécsi klasszika és a
romantika között az átmenetet képezi. Viták
dúlnak akörül, vajon Beethoven zenéje
klasszikus-e vagy romantikus, nem kétséges,
hogy III. szimfóniájában, az „Eroica” címet
viselőben végleg szakít a klasszikus
szimfóniával.
Beethoven: Eroica címlapja (kézirat)
9
• A romantikus zeneszerzőknek Beethoven
volt a minta, aki nem állt senki szolgálatában,
hanem mecénások álltak a háta mögött. A
romantikus zeneszerzők ezt próbálják
követni.
• A romantika szó a roman (regény) szóból
származik. Elsőként az irodalomban jelenik
meg 1820-ban.
10
Minden országnak megvolt a maga
képviselője.
Lengyelország:
F. Chopin
Németország:
Oroszország:
R. Schumann
F. Mendelssohn
M. Muszorgszkij
R. Wagner
P. I. Csajkovszkij
J. Brahms
A. Borogyin
C. A. Kjui
Ausztria:
M. A. Balakirev
F. Schubert
Olaszország:
G. Verdi
(„orosz ötök”)
Csehország:
A. Dvorák
B. Smetana
Magyarország:
Erkel Ferenc
Liszt Ferenc
11
• A kor leghíresebb művészei Párizsban
gyűltek össze, az arisztokrácia szalonjainak
vendégei között ott találjuk például Chopint,
Lisztet, Berliozt, költők közül pedig H. Heinet, Victor Hugo-t.
Victor Hugo
Heine
12
Kora romantika
(kb. 1830-1850)
13
• A XIX. századi művészeteket az jellemzi,
hogy az egyén belső fantáziája van kivetítve
gazdagon, erősen. A zenében is a személyes
elemek uralkodnak a korábbi korok objektív
jellegével szemben. A zene közvetlen
kifejezést nyer és a hallgatóra is erős hatást
gyakorol az emberi érzelmek (öröm, bánat,
magány) által.
14
• A romantikus zene tárgya a természetből
vagy a társművészetekből veszi témáját,
(utazási, irodalmi, képzőművészeti) ezek az
élmények adják a művek alapgondolatát a
zenében.
• A romantikára az is jellemző, hogy témáit a
múltból meríti. Időben és térben is szívesen
eltávolodik a jelentől. A népművészet, folklór
is ebben az időszakban került az érdeklődés
középpontjába.
15
• A század sajátos és fontos műfaja a dal, a
költészet és a zene egyesülése volt. Egy új
zenekari műfaj, a szimfonikus költemény a
programzene jellegzetes területévé vált.
16
17
• A meghatározás elsősorban a XIX. századi
romantikus műdalra, de bármilyen, szöveggel
énekelt dallamra is vonatkozhat. Ez irodalmi
értékű vers megzenésítése, amelyben az
énekszólamok
egyenrangúak
a
zongorakísérettel.
18
• A romantikus dalirodalom főleg német nyelvű
(Lied) volt, így osztrák-német zeneszerzők
munkásságában kapott szerepet. Franz
Schubert volt a műfaj első és legnagyobb
mestere;
Robert
Schumannt,
Felix
Mendelssohn-Bartholdyt, Johannes Brahmsot
a műfaj folytatóiként tartják számon.
19
• A megzenésített versek nagyrészt híres
korabeli költők munkái, a XIX. század
komponistáit
Goethe,
Schiller,
Heine
költészete ihlette meg.
• Az összefüggő versek sorozatára írt, több
dalból álló kompozíció a dalciklus.
20
• A karakterdarabok vagy zsánerdarabok a
romantika, általában zongorára írt rövidebb
darabjainak összefoglaló neve. A hangszeres
karakterdarab általában lelkiállapotot, egyegy hangulatot, természeti jelenséget, emberi
tulajdonságot is rögzít.
• Majdnem minden XIX. századi zeneszerző írt
ebben a műfajban darabot.
21
A hangszeres karakterdarabok
csoportosítása
• Tánctípusokat követ:
– keringő
– polonéz
– mazurka
• F. Chopin: á-moll
mazurka
• Címet visel:
– etűd
• F. Chopin: E-dúr etűd
– nocturne
– impromptu:
• F. Schubert: Asz-dúr
impromptu
Most nézzük meg, hogy mi mit jelent!
22
• A francia „étude” szóval általában rövid
hangszeres darabokat jelölünk. Magyarul
szóló hangszerrel írt gyakorlatot jelent.
• Az etűdöknek két fajtája van. Az egyik
didaktikai szempontú, amely elsősorban a
hangszer alapos ismeretét célozza, és nem a
zenei tartalomnak, hanem a technikának ad
jelentőséget. Bár híres zeneszerzőknek, pl.:
Czerny, etűdjeiben a tanulnivaló és az
élvezet ötvöződik.
23
• Az etűdök másik elterjedtebb típusa valamely
drámai helyzet vagy költői elképzelés
hangversenytermi előadásra szánt zenei
ábrázolása.
Sok
helyen
„capriccio”
(olasz=szeszélyes) az elnevezése. Ez a fajta
etűd mind előadói és technika tudást is
igényel. A „drámai etűdök” nagy képviselője
N. Paganini, akit az ördög hegedűsének
hívtak.
24
• A 18. században az olasz „notturno” szóval
egy rendszerint két vagy több szóló
hangszerre íródott, tartózkodóbb természetű,
szerenád típusú, egy tételes kompozíciót
jelöltek.
• A francia forma, a „nocturne” általában az
éjszakára emlékeztető kompozíciót jelenti.
Jellegét tekintve lassú, megfontolt és mindig
zongorára íródott műfaj.
• Egyik képviselője F. Chopin, akinek lírai
darabjai híresek.
25
• Az impromptu rendszeresen csatlakozik egy
kötött zenei rendszerhez. Emlékeztet a rondó
(körtánc) és a barokk Da Capo áriához. Az
első témát egy középrész követi, majd újra
felhangzik a téma változatlan formában (ABA
forma).
26
• Az improvizáció rögzítést jelent, szabadabb
formát igényel, ezáltal gyakran dalformákat
követ.
• A kor hangszeres virtuózai eleinte egyes
ismert
opera
részletekre
rögtönöztek
impromptuket.
• Főbb képviselői R. Schumann, F. Schubert,
F. Chopin.
27
• A szimfonikus költemény a programzene
kategóriájába tartozik. Ez a műfaj a XIX.
században létre jött zenekari műfaj, tárgyát
irodalmi, földrajzi, történelmi területről
kölcsönzi.
28
• A
szimfonikus
költemény
többnyire
egybekomponált mű, szemben a többtételes
klasszikus szimfónia hagyományos 4 tételes
rendjével.
• Az új műfaj megteremtője Liszt Ferenc, aki
elsősorban irodalmi ihletésű szimfonikus
költeményeket írt, szám szerint 12 darabot.
29
• A század második felében a szimfonikus
költemény, témáját tekintve
földrajzi
vonatkozású lett. Fontosabb képviselői
Smetana (cseh), Borogyin (orosz) és Sibelius
(finn).
30
A zenekar fejlődése
• Sok más zenei kifejezéshez hasonlóan az
„orkesztra” (zenekar) is egészen mást
jelentett, mint ma. Az ókori görögök a
színpad előtti területet nevezték így, ahol a
kórus énekelt és táncolt.
Ókori görög színház
31
• A 16. században az „orkesztra” szó a
köztudatban már nem a muzsikusok helyét,
hanem a muzsikusok közösségét jelentette.
32
• A korabeli zenekarok gazdag és színes
hangzásúak lehettek, hiszen használtak
vonósokat, fa-és rézfúvókat, billentyűs és
pengetős hangszereket is, de csak később
szakadtak el a színpadtól és kezdtek önálló
életet élni.
33
• A XVIII. században a fafúvósok párosával
jelentek meg a zenekarban. Újdonság volt
még a klarinét, amely Mozart idejétől kezdve
már jelen volt.
• Ebben a században a rézfúvósok kara is
bővült, differenciálódott.
• A XIX. században, Berlioznál már tubákat is
találunk.
Mahler
vagy
Wagner
szokatlan,idegen hangeffektusok okán pl.
kolompot, kalapácsot, fatuskót vagy üllőt is
alkalmazott.
34
• A hangszerek ebben az időszakban
technikai értelemben fejlődtek, legtöbbjük a
XIX. században éri el a mai alakját.
35
• A koncerteket bárki látogathatta a XIX.
században, ami alapvető változást jelentett
nem csak a zenekarok életében, de az egész
európai zenekultúra jövője szempontjából is.
36
• A
zenekarok
száma
Európa-szerte
növekedett.
A
frissen
alapított
konzervatóriumok jól képzett muzsikusok
százait bocsátották ki. A zenekarban való
játék hivatássá vált, megélhetést biztosított a
zenészek
számára,
anélkül,
hogy
szolgálatban kellett volna állniuk vagy az
egyháznál vagy arisztokrata udvarnál.
37
38
Carl Maria von Weber
(1786-1829)
• A „német” Webert mondhatjuk tisztán az első
romantikus zeneszerzőnek. Vogler abbé
tanítványa, majd a drezdai operaháznak az
igazgatója volt.
39
• Rövid zenei pálya során mintegy 300 művet
írt. Leghíresebb műve a „Bűvös vadász” című
opera és a „Felhívás keringőre” című
zenekari darab.
• Több operájában a „Singspiel” stílusával élt.
1810-ben elsőként alkalmazta a „romantikus
opera” meghatározást.
40
Weber újításai
• Weber volt az, aki a zenekarból kiiktatta a
csembalót.
• Írásaiban a karmesteri pálcát tette
kötelezővé.
• Állandóvá tette a zenekari tagságot.
• Fontosnak tartotta a zenekarban az
egységes vonóhúzást.
Dohnányi Ernő karmesteri
pálcája
41
Carl von Weber szülőháza és sírja
Drezdában.
42
Franz Schubert
(1797-1828)
• Az osztrák zeneszerző a klasszicizmus és a
romantika határán élt. Ludwig van Beethoven
kortársa volt, de Schubert a
klasszikus
formára már másképp épített. A romantikus
zene úttörő jelentőségű első nagy alakjának
tartják számon.
„Amit csináltam, az keresztül ment az
értelmen és a fájdalmon”
/Franz Schubert/
43
• Életének legnagyobb részét Bécsben
töltötte,
és
bohém
életmódja,
amit
művészbarátaival
megosztott,
sokszor
nélkülözéseket takart.
44
• Schubert társaságához fiatal írók, költők,
festők
és
zenebarátok
tartoztak.
Felolvasással,
muzsikálással,
irodalmi
vitákkal egybekötött társas összejövetelek, az
ún. „Schubertiádák” mély nyomot hagytak a
fiatal zeneszerzőben.
„Schubertiáda”
45
• Magyarországon is megfordult a Garam folyó
partjánál, az Esterházy gróf család zselizi
kastélyában zenetanárként.
Zselizi kastély
46
• Franz Schubert tanulmányait a híres Wiener
Sängerknaben iskolájában végezte. Később
Zselizen volt házitanító, amely mély
nyomokat hagyott benne. Emlékét a
magyaros darabjai őrzik.
Wiener Sängerknaben
47
• Ő maga jól tudott zongorázni. A bécsi
házaknál szívesen hallgatták és játszották
keringőit, táncdarabjait.
• Legnagyobb adottsága a melódia volt. Ez a
készség
legnyilvánvalóbban
dalaiban,
kamarazenéiben tűnik fel.
A híres Schubert-Kirche Bécsben.
48
• Nagyszabású műfajokban kevésbé volt
szerencsés, pl.: operái feledésbe merültek.
10 szimfóniájából a valódi nagyformát a hmoll Befejezetlen és a nagy C dúrban találjuk
meg. Korábbi szimfóniái Mozart stílusát
követik.
• Gyakran
játszott
zenekari
műve
a
Rosamunda nyitány, mely egy színpadi mű
kísérő zenéjének készült; Zselizen játszódik a
darab cselekménye.
49
• Élete vége felé betegség, búskomorság
kerítette hatalmába, 31 évesen hunyt el
Bécsben.
Franz Schubert szülőháza és sírja.
50
• Schubert több mint 600 dalt komponált, így
kijelenthetjük, hogy ő a dal legnagyobb
mestere. Dalait gazdag dallamosság, illetve a
német népdal hatása jellemzi. Schubert több
mint 70 versét zenésítette meg Goethének,
pl.: A vadrózsa (Heidenröslein). Schubert
strófikus dalformát alkalmazott dalaiban.
Schubert dalaiban a kíséret és a dallam strófánként megegyezik, tehát nincs
51
eltérés közöttük. Ezt a dalformát nevezzük strófikus dalformának.
F. Schubert a dalait dalciklusokba
rendezte.
Téli utazás
A szép molnárlány
Hattyúdal
(Winterreise):
(Die schöne Müllerin):
(Schwannengesang):
Gute Nacht
Wohin?
Der Atlas
( Jó éjszakát)
Der Lindenbaum
(A hársfa)
Der Leiermann
(A kintornás)
(Hová?)
Des Baches Wiegenlied
(A patak bölcsődala)
Das Wandern
(A vándorlás)
(Az atlasz)
Ständchen
(Szerenád)
Die Stadt
(A város)
52
Robert Schumann
(1810-1856)
• Robert Schumann német zeneszerző, a
szászországi Zwickauban született, irodalmár
családban. Jogot tanult, de eközben órákat
vett Friedrich Wiecktől, majdani feleségének,
Clarának apjától.
„Légy szerény!...És ha mégis van valamid,
tekintsd azt az ég adományának, amit
köteles vagy megosztani másokkal.”
/Robert Schumann/
53
• Schumann eredetileg jogásznak készült, de
már fiatalon a zeneszerzés felé fordult,
miután koncertzongorista pályája meghiúsult,
ugyanis a nagyobb hangközök átfogása
érdekében tágító technikával kísérletezve
tönkretette
balkezét,
ezután
felesége
játszotta darabjait, aki a kor híres
zongoraművésze volt.
54
• Karakterdarabjaiban elsőként jelenik meg a
gyermekkor érzése a zongorairodalomban
(Kinderszenen, Jugend album).
• A romantikus zongoramuzsika kiemelkedő
alakja. Schubert után talán a második
legnagyobb dalköltő.
55
• Schumann is több kötet dalt komponált.
1840-ben 140 dalt írt. A Heine versére
komponált „Die beiden Grendiere” című műve
példa a variált strófikus dalformára. Az egész
műre jellemző a IV. versszakban megszólaló
Marseillaise dallama.
Schumann alkalmazta ezt a dalformát. A variált strófikus dalforma azt jelenti, hogy a dallam
és a kíséret versszakonként eltérő lehet.
56
• Robert Schumann ebben az évben tért vissza
a dal komponáláshoz, házassága Clarával
hatalmas új dalai áradására ihlette.
Schumann –Schubertet követve– dalait 4
dalciklusba rendezte. Egyik nagy dalciklusa a
„Dichterliebe” (A költő szerelme).
Clara Wieck
57
• Zeneszerző léte mellett kitűnő publicista,
kritikus is. Ő ismertette meg a német
közönséget Chopinnel és bátorította az ifjú
Brahmsot, akit a „hamburgi sasfiók”-nak
mondott.
• A kor híres vezető egyénségével, Liszt
Ferenccel is szoros barátságban volt.
Liszt (balra) és Brahms (jobbra)
58
• Schumann által alapított ”Új Zenei Újság”
még ma is a zenekritika, a hangversenybeszámolók mintaképe sajtóban, rádióban.
• Lapjaiban bírálja a középosztály maradiságra
hajló ízlését, népszerűsíteni próbálja az új
romantikát.
59
• Az újságban elismeri a múlt hagyományait,
de hevesen támadta azok nyárspolgári
nézeteit, akik elzárkóztak az új eszméktől,
csupán azért, mert újak.
Az Új Zenei Újság egyik korabeli lapja
60
• Zongoraműveit gazdag fantázia, líra és
szenvedély hatja át. A legtöbb ciklikus, azaz
több szakaszból álló, hosszabb kompozíció.
Ilyen műve például a „Karnevál”, a „Bécsi
farsang”.
• Zongoradarabjaiban
megjelenik
a
gyermekkor érzésvilága.
61
• Zongoraművek, dalok mellett Schumann
kamarazenét, 4 szimfóniát, versenyműveket
írt. Felesége, Clara Wieck számára
zongoraversenyt írt.
Robert Schumann és felesége Clara Wieck
62
• Négy szimfóniája Schumann mércéjében
remekmű, de nem a klasszika szabályai
szerint íródott.
63
• Schumann jelenősége abban áll, hogy
folytatta
és
átvette
a
Schubert-féle
romantikus
formáló
módszert,
ennek
legmélyebb
következményeit
bámulatos
gazdagsággal napfényre hozza és minden
műfajban páratlan módon feldolgozza a zene
beszélőképességét.
64
• Utolsó éveiben lelki egyensúlya felbomlott.
Életét
egy
Bonn
melletti
ideggyógyintézetben végezte 1856-ban.
Robert Schumann sírja.
65
Felix Mendelssohn-Bartholdy
(1809-1847)
• Mendelssohnt gyakran bírálják azért ami nem
volt, semmint dicsérnék ami volt.
• Vegyes keresztény-zsidó hagyományokat
őrző családban született. Nagyon jó módban
élt,
saját
zenekarral
rendelkezett,
karmesterként is ismert volt.
66
• Lehetősége nyílt arra is, hogy utazzon. Ezek
az élmények műveiben is nyomot hagytak,
például Skót vagy Olasz szimfóniája. Nem
csak szimfóniában jelenik meg az utazás
élménye, hanem a „Hebridák” című
nyitányban is.
67
• A „Hebridák” cím már elárulja, hogy a
zeneszerző hol vakációzott 1832-ben.
Meggyőző zenei képet ad számunkra
Mendelssohn skóciai utazásáról. A turistákat
vonzó Hebridákra tett útját írja le a
„Magányos sziget: b-moll nyitány”-ban.
68
• Zenetörténeti fordulópont, hogy közel 100 év
hallgatás után újra bemutatja Bach Máté
passióját, ezzel utat nyitva a régi zene
megismeréséhez.
Mendelssohn
két
oratóriumot írt: „Éliás” és „Paulus” címmel.
Mindkettőt bibliai szöveg nyomán. Ezeknek
mintája nyilvánvalóan Bach munkássága.
69
• Mendelssohn Shakespeare Szentivánéji álom
című művéhez 17 évesen, 1826-ban írt
kísérőzenéje ez az egyik legismertebb műve.
A kísérőzenét a híres potsdami színpad
felújítására szerezte, 1843-ban. Zeneileg a
13 tétel megállja helyét mind színházban,
mind hangversenyteremben. Később megírta
az üdítően képzelet gazdag kísérőzenét.
Egyik közismert része a „Nászinduló”.
70
• Mendelssohnnál is meghatározó műfaj a dal.
A zongoradaraboknál ezeknek gyűjtő címe
„Lieder ohne Worte”, azaz Dal szöveg nélkül.
Mendelssohn számára az énekhang már
nem fontos, a költemény anélkül is képes a
líraiságot megmutatni, amely önmagáért
beszél. Egyik leghíresebb darabja az
„Álmodozás” címet viseli, amely nagyon sok
átdolgozásban ismert.
71
• Legnagyobb újítása a zenekar fafúvós
hangszereinek kezelésmódja. Például a
„Szentivánéji
álom”
közzenéjében
a
fafúvósokat úgy táncoltatja, mint ahogy előtte
senki.
Szentivánéji álom részlete
72
Frédéric Chopin
(1810-1849)
• A század zongorista-zeneszerzőjének egyike
volt Chopin. Lengyel zeneszerző, aki a Varsó
melletti Zelazowa-Wola-ban született. 21
éves korától Párizsban élt, ahol a szalonok
művésztársasága csodálattal adózott zenéje
és zongorázása előtt.
• Chopin billentése, hangszíne és rubatohasználata a maga korábban alighanem
páratlan volt.
• Népszerűségét
Petőfiével
lehetne73
összehasonlítani.
• Dalszerű zongoradarabjainak szép és
erőteljes dallamait kifinomult harmóniák
kísérik.
• Zongoraversenyei( hangnemei: f- és e-moll)
világ hírűek.
zongora
74
• Etűdjei sem pusztán technikai fogások
hordozói, hanem erőteljes hangversenydarabok.
• Leghíresebb etűdje az un. „Forradalmi” cmoll, prelüdje az „Esőcsepp” Desz-dúrba
íródott.
„Senkit sem lehet hozzád hasonlítani:
egyedül ragyog és egyedül csillog a
művészet egén… Isteni arisztokrata Ő.”
/Liszt Ferenc/
75
• Chopin
balladái
lengyel
ihletésűek,
nagyszabású drámai alkotások. Dallami,
ritmikai, dinamikai, harmóniai leleményük
miatt a chopini életmű csúcsfokára kerültek.
Frédéric Chopin szülőháza és sírja.
76
• Chopin francia
ihletésű műfajai:
– nocturne
– prelűd
• Á-dúr prelűd
• Chopin lengyel
ihletésű műfajai:
– mazurka:
• á-moll mazurka
– polonéz
– karakterdarabok
F. Chopin csembalónál
77
A XIX. század magyar
zenéje
78
• A XIX. századi magyar zenét, annak minden
műfaját a verbunkos zenéből fogant „nemzeti
stílus” határozza meg. Maga a verbunkos
táncforma már a múlté. Késői művelőjének,
Rózsavölgyi
Márk
hegedűművész
és
zeneszerzőnek a darabjai inkább társas
táncok (pl.: körtánc), és a „friss” fokozatosan
átadta a helyét a csárdásnak.
79
• A század másik jellegzetes műfaja a népies
műdal, és a romantikus opera azonban
legalább olyan erősen gyökerezik a
verbunkos zenében, mint a nyugat-európai
stílusok világában.
80
• A
XIX.
századi
nemzeti
kultúra
megteremtésére irányuló törekvés, amelynek
felemás értéke abból adódik, hogy bár az új
stílusú népdalokra hasonlít sem a népdal,
sem az európai rangú műdal kategóriájába
nem sorolható. Szerzői zeneileg képzetlenek,
műkedvelő komponisták. A népies műdal, a
„magyar nóta” így leginkább a mulató úri
társaság zenéje maradt.
81
• Persze a szerzői között akadtak tehetséges,
ösztönös muzsikusok is. Így Egressy Béni
sikeresen zenésítette meg Petőfi és
Vörösmarty verseit (többek közt a Szózatot);
Szerdahelyi
József
a
népszínművek
egyszerű stílusát művelte; Szentirmay
Elemér
dalai
a
kor
legnépszerűbb
szerzeményei voltak.
82
Egressy Béni
(1814-1851)
• Egressy Béni nemcsak zeneszerző, de író és
színész is volt egyben.
• Zeneszerzéssel 1840-től foglalkozott. Ő
zenésítette meg először Petőfi Sándor
verseit.
A
népies
műdal
egyik
legtermékenyebb
képviselője
volt,
de
legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály
„Szózat” című versének megzenésítésével
érte el, amelyet 1843-ban mutattak be a
Nemzeti Színházban.
83
• Egressy Béni
foglalkozott
színművek,
operaszövegek fordításával, írásával is. Ő
volt Erkel Ferenc szövegkönyvírója, 1884ben a Hunyadi László operáé, majd Katona
József Bánk bán című drámájából is ő
készítette el az átdolgozást. Magyarra
fordított 50-nél több színdarabot és 19
operaszöveget.
• Tüdőbetegségben halt meg 1851-ben,
Pesten.
Egressy Béni sírja
a Kerepesi temetőben
84
84
Szerdahelyi József
(1804-1851)
• Szerdahelyi József sokoldalú színész
volt.
• Jogtanulmányait abbahagyva lépett a
színi pályára, mely Debrecenben
kezdődött, majd 20 évesen Kolozsvárra
ment. Később a Nemzeti Színház tagja lett,
előtte pedig vidéki társulatoknál és a pesti
Német Színházban lépett fel.
85
• Haláláig számos opera főszereplőjeként
ünnepelhette a közönség, de a valódi
hírnevet színpadi zenéivel, népszínműveivel
szerezte meg. Elsősorban groteszk, komikus,
buffo szerepkörben lépett a színpadra.
Szerdahelyi József, mint Korpádi Lajos
86
Szentirmay Elemér
(1836-1908)
• Az 1850-es évektől kezdett foglalkozni a
zeneszerzéssel Szentirmay Elemér vagy más
néven. Ekkor csárdásokat, dalokat komponált
főleg, amelyek nagy számban megjelentek. A
19. századi csárdás és népies műdal egyik
legszínvonalasabb képviselője volt.
87
Erkel Ferenc
(1810-1893)
• Erkel Ferenc a múlt század magyar zenei
életében nemcsak zeneszerzőként, hanem
mint
karmester,
zongoraművész
és
pedagógus játszott fontos szerepet.
• Tanulmányait Pozsonyban végezte, majd
Kolozsváron zongoraművészként volt jelen.
1835-től Budakeszin élt és alkotott.
88
• Az újonnan megnyílt Nemzeti Színház első
karmestere lett, de rendszeresen vezényelt a
Pest-Budai
Hangászegyesület
hangversenyein is.
• A Filharmónia Társaság, amely 1853-ban
alakult, Erkel vezetésével adta első
hangversenyét
a
Nemzetei
Múzeum
dísztermében.
• Az 1874-ben létrejött Zeneakadémia első
igazgatója volt.
89
• A két stílus ötvözése legsikeresebb a
„Hunyadi László” és a „Bánk bán” című
operákban. Mindkét opera szövegkönyvét
Tóth Lőrinc és Katona József drámája
alapján Egressy Béni írta.
• Erkel további operái is a magyar történelem
múltjából merítik témájukat (Báthory Mária;
Dózsa György; Brankovics György)
90
• Erkel operastílusa két forrásból táplálkozik:
– romantikus olasz és a francia olasz
formavilágából;
– magyar verbunkos stílus motivikájából.
Bánk Bán című híres Erkel operának a kézirata
91
Erkel Ferenc szülőháza és sírja
Erkel Ferenc aláírása
92
• A magyar Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc,
a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban,
1828-ban jelent meg először. A himnusz
zenéjét Erkel Ferenc 1844-ben szerezte,
amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt
pályázaton, az „Itt az írás forgassátok, Érett
ésszel, józanon” jeligéjű pályázaton első díjat
nyert.
93
• A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház
mutatta be 1844-ben.
• 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn
„Gott erhalte” című műve, az osztrák császári
himnusz volt.
Himnusz kézirata
94
Alexandr Porfirjevics Borogyin
(1833-1887)
• Az orosz muzsikus nemcsak zeneszerző volt,
hanem orvosi területen is ismert volt. Orvosi
pályájának egyik csúcsteljesítménye a nők
számára alapított orvosi egyetem. Emellett
élete végéig kémiai professzorként dolgozott
a szentpétervári egyetemen.
• A zeneszerzés területen viszonylag kevés
darabot komponált.
95
• Darabjainak
nagy
dallambősége
megdöbbentően módon tetten érhető a
„Kismet” című musical tőle ellopott legszebb
melódiában.
• Tudományos munkái miatt nem tudta
befejezni élete nagy művét, az „Igor herceg”
című operát. Szerencsére halála után
megtette
ezt
Rimiszkij-Korszakov
és
Glazunov.
96
Nyikolaj Andrejevics RimszkijKorszakov
(1844-1908)
• Rimszkij-Korszakov eredetileg tengerész volt.
Egzotikus tengeri kalandjának elragadó
leírást ad a „Seherezádé” című szimfonikus
költeményében.
• Mestere volt a hangszerelésnek, az 1876-77ben kiadott „100 orosz népdal” című
gyűjteménye pedig dallamalkotó tehetségéről
tanúskodik.
97
• Csaknem annyi, más szerzőtől félbehagyott
művet fejezett be, mint amennyit maga
kezdett el (pl.: Borogyin: Igor herceg;
Muszorgszkij: Hovanscsina). Mesteri kézre
valló munkái a kelet zenetörténet szinte
egyedülálló alakjává avatják.
98
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij
(1839-1881)
•
A 19. század legeredetibb orosz
muzsikusa volt, aki nagyrészt önerejével lett
művésszé, az „Orosz ötök” tagja. Eredetileg a
kor szokása szerint családja katonai pályára
irányította, de később lemondott tiszti
rangjáról és kilépett a hadseregből. Ezzel
vállalta a nehéz és bizonytalan zenész életet.
• Gyermekkorát falun töltötte, így a népdal, a
népmese, a gyermekdalok szeretete és
99
ismerete egész életművére jellemző.
• A zenei realizmus egyik első képviselője, az
orosz nemzeti opera atyja.
• Muszorgszkij az „orosz opera életre hívója”,
megteremtője. Egyik legnagyobb alkotása a
„Borisz Godunov”, amelyet Puskin drámája
nyomán írt; de jelentős operái még a
„Hovanscsina”, a
„Szorocsinci
vásár”;
szimfonikus költeményei közül pedig az „Egy
éj a kopár hegyen” című műve ismert.
100
• A
XIX.
századi
programzene
egyik
jellegzetes példája e zongoramű.
• A kompozíciót Viktor Hartmann orosz festő
1874-ben rendezett kiállítása ihlette.
• Ravel később elkészített hangszerelésében
zenekari előadásban még ma is gyakran
hallható.
101
• A műben sok helyre, helyszínre vezeti el
hallgatóit,
mint
például
az
Ódon
várkastélyához, vagy a kijevi nagykapuhoz.
„A művészet nem cél, hanem eszköz
arra, hogy az emberekhez szóljunk.”
/M. P. Muszorgszkij/
102
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
(hanganyag)
• 1., Kiscsibék tánca a tojáshéjban:
– Melyik hangszer család a meghatározó a
darabban?
• 2.,Séta--Tuileriák kertje:
– Ez a kert Párizs egyik legnagyobb játszótere,
ezért kezdődik ez a részlet a magyar
gyermekdalokból is jól ismert nemzetközi
gyermekmotívummal:
103
• 3., Baba Jaga kunyhója:
– Az orosz népmesék
bajkeverő boszorkányának tyúklábon forgó
házát ábrázolja, azt az olykor félelmetes
sürgést-forgást, amely a titokzatos építményt
éjszakánként körülveszi.
• 4., A kijevi Nagykapu
– A jellegzetes arany hagymakupolás orosz
templomok
fényessége
és
ünnepi
harangzúgás zengő himnusza szólal meg a
befejező tételben.
104
Milij Alekszejevics Balakirev
(1837-1910)
• Az 1861-ben megalakult híres „Ötök”
csoportjának vezetőjének vált híressé
Balakirev, orosz zeneszerző, zongorista,
karmester. Zenei képzését édesanyja idította
el 1847-ben.
• Sokat segített Csajkovszkijnak, különösen a
„Rómeó és Júlia”- ról mondott építő
bírálatával.
105
• Egyik legjelentősebb darabja az „Islamey”
című fantázia, amely a zongoristák közt
igen népszerű.
• Balakirev számos művei közül --amelyet
akár évekig is írt-- keveset játszanak.
„orosz ötök”
106
Cezar Antonovics Kjui
(1835-1918)
• Kjui zeneszerző, zenei író és az „orosz ötök”
tagjaként ismerjük. Életét hadmérnökként
kezdte, zenei érdeklődése Balakirevhez
kötődő barátsága révén fejlődött.
• Kjui operái jelentősek: „A kaukázusi fogoly”,
„A szaracén”.
• Szentpéterváron halt meg 83 évesen.
107
Késő romantika
(kb. 1850-1890)
108
• A XIX. század zenéjét a korábbi,
egységesebb stílusokkal (barokk, klasszikus)
szemben a sokféleség, a különböző
nemzetek és zeneszerző egyéniségek
egymástól eltérő útja jellemzi.
109
• A zeneszerzők már új utat kerestek,
melyeken keresztül új elemeket vittek a
műveikbe. Egyesek a német hagyományt
saját nemzeti hagyományaikkal ötvözik (pl.:
Csajkovszkij),
mások
új
módszerrel
próbálnak új technikákat bevezetni.
110
• A század második felében a romantikus
vonások felerősödtek: a zene egyre erősebb
hatásokra törekszik. A zenekarkezelés nagy
megújítója, Richard Wagner döntő befolyást
gyakorolt a következő generációra. A
wagnerizmus néven irányzat is kialakul
Wagner követőiből.
111
• Ezek a szerzők óriási méretűre növelték a
zenekart. A zenéjükre a meghökkentés, a
túlzások a jellemzőek.
• A század végére ifjabb Johann Strauss volt a
legnépszerűbb komponista, akit a híres
„valcerkirály” néven emlegetnek.
112
• A német Richard Strauss, az osztrák Gustav
Mahler teljesítménye hangszerelés terén a
legújszerűbbek.
Strauss
a
„flitter”technikának nevezett zenekari csillogása,
Mahler postakürttel, harangokkal, ütőkkel
bővített nagyzenekarra új színt hozott a
zenébe.
113
• A „nemzeti” zenei stílusok kialakulása és
megerősödése ugyanekkor folytatódott. A
század jelentősebb képviselői Grieg (norvég),
Sibelius (finn), Rimszkij-Korszakov (orosz),
Dvorák (cseh).
114
• Olaszországban a nagy operai hagyományok
utolsó megnyilvánulásaként megszületett a
verizmus (=realizmus) nevű operairányzat,
amely a kor realista irodalmának a zenei
megfelelője. A stílus jellemzője, hogy a
mindennapi témák nyíltan, olykor nyersen
realisztikusan ábrázolják.
115
A verista operák
Leoncavallo: Bajazzók
• Leoncavallo 1892-ben
megírt operája.
Mascagni: Parasztbecsület
• Mascagni 1890-ben
írt operája. Általában
Leoncavallo Bajazzók
című operájával adták
elő.
Puccini: Tosca
• Puccini 1900-ban írt
operája,
amely
a
feltételezett
közönségigény
kielégítésére készült.
116
• A szimfóniák egyre
hosszabbak,
súlyosabbak;
néha
tételszámuk
is
növekszik.
• Sok zeneszerző merít
ihletet
a
népi
hagyományokból.
• Mahler
több
szimfóniájában
szólistát és énekkart is
használt.
• A késő romantikus
komponistá szeretik a
különleges
zenei
hangzásokat.
• A zenekar létszáma
tovább
nő,
új
rézfúvósokkal
és
ütőhangszerekkel
bővül.
117
118
Johannes Brahms
(1833-1897)
•
Brahms egy hamburgi nagybőgős fia
volt. A késő német romantika képviselője, a
bécsi klasszikusok formai hagyományainak
folytatója, akit a nagy összefoglalónak
szoktak nevezni. Ugyan Németországban
született, de életének nagy részét Bécsben
töltötte. Nagyon szívesen tartózkodott
Magyarországon, igen kedvelte a magyar
konyhát és a cigányzenét. Magyaros
darabokat jegyzett fel, ezeket a közkedvelt
„Magyar táncok” sorozatban dolgozta fel. A
zenei anyagokat a korbeli műkedvelők és a
cigánybandák „divatos” darabjai szolgáltatták, 119
ugyanúgy, mint Lisztnek.
• Zeneszerzői vérmérséklete igen eltérő
Schumanntól, mértéktartó és konzervatív.
• Szimfóniáiban kortársainál kisebb, méretében
Beethoven korához közelebb álló zenekart
alkalmazott.
120
• 1853-ban Reményi Ede zongorakísérője-ként
hangversenykörutat
tett.
Beethoven
„Kreutzer”-szonátájának Reményivel játszott
előadása után, Brahms megismerkedett a
híres hegedűssel, Joachimmal, akivel életre
szóló barátságot kötött.
• A történet szerint: Brahms hallotta, hogy a
zongora
félhanggal
lehangolódott,
fennakadás nélkül transzponálta az egész
darabot. Ez
Joachim Józsefet annyira
bámulatba ejtette, hogy bemutatkozott a fiatal
komponistánál.
121
• Joachim vezette be aztán Brahmsot
Schumann és Liszt körébe. Brahms
Schumann barátja és pártfogoltja lett.
Joachim József
hegedűművész
122
• Johannes Brahms a rekviemet Schumann
halálára írta 1861-1868 között , amely
egyedülálló a zeneirodalomban, hogy nem a
megszokott latin szöveget zenésítette meg,
hanem nyelve a lutheri bibliaszövegen alapul.
A zene stílusa szabad, a műben a kórus
uralkodik szoprán- és basszusszólistával.
123
• A „Német rekviem” számos fúgát tartalmaz. A
legnevezetesebb a „Der Gerechten Seelen
sind in Gottes hand”, amely teljesen egy a
basszusban kitartott D-re épül fel.
„Az Alpesek felől hatalmas
szárnycsattogással közeledik egy ifjú.”
/R. Schumann/
124
Liszt Ferenc
(1811-1886)
• Liszt Ferenc Doborjánban született. Apja,
Liszt Ádám, az Eszterházy udvar hivatalnoka;
édesanyja osztrák volt. Származását tekintve
sok vita folyt, de Liszt Ferenc magát mindig
magyarnak
vallotta,
amit
számos
kijelentésben meg is erősített. Bár anyja
osztrák volt, Liszt Ferenc soha nem volt
osztrák állampolgár.
125
• Liszt Ferenc utazásai során mindig
magyar útlevelet használt, amelyben
Sopron városa szerepelt.
• Tanulmányait Doborjánban végezte 1821ig. A család 1822-ben Bécsbe költözött,
így tanulmányait befejezte szülőfalujában.
126
• Édesapja 1819-ben kezdett zongoratanárt
keresni fia számára, hogy tanítassa. Első
tanára Weimar udvari mestere Johann
Nepomuk
Hummel
volt,
de
sok
honoráriumot kért az órákért, így Liszt
Ádám új zongoratanárt keresett.
127
• A következő zongoratanár Carl Czerny, aki
Beethoven egyik tanítványa volt. Az első
órákon Czerny már felismerte tanítványának
zsenialitását és egy jelképes összegért
elvállalta Liszt Ferencet. A Liszt család
Bécsbe költözött.
128
„…Hazafiságomat nem szóvirágokban, hanem
tett, kötelesség teljesítésével akarom
kimutatni.”
• Ezek közé a tettek közé tartoznak a
megrendezett jótékonysági hangversenyei
(melynek bevételével, az árvíz sújtotta
városokat—Pest, Szeged—segítette); elnöki
tiszte és további tanári tevékenysége az
1875-ben megalapított Zeneakadémián;
számtalan magyar tárgyú kompozíciója:
„Hungaria” (szimfonikus költemény), „Szent
Erzsébet legendája” (oratórium), „Magyar
történelmi arcképek” (zongoraciklus).
129
• Zongoravirtuózként
páratlan
volt.
Bár
Paganinitől eltanulta valamelyest a mutatós
külsőségek hatását, ennek ellenére komoly
és újító zeneszerző maradt.
• Két zongoraversenye az „Á-dúr” és az „Eszdúr”, valamint zenekarra íródott műve a
„Haláltánc” és a „Magyar rapszódiák”.
Emellett
számos
zongoradarabot
is
komponált.
130
• Liszt
Ferenc
korának
legnagyobb,
legelismertebb zeneszerzője, zongoraművésze, illetve szellemi vezére volt.
Fiatalkorát nagyrészt Párizsban töltötte,
majd zongoraművészként meghódította
egész Európát.
131
„Mivel Magyarországon születtem, illő, hogy
zenei tehetségemmel hazámat szolgáljam,…”
• Így fogalmazza meg Liszt Ferenc egyik
levelében hazája iránti szeretetét, amely
egész életét és műveinek hangzását,
témaválasztását is átszövi.
132
• „Christus” című oratóriuma, „Via Crucisa”,
„Esztergomi”- és „Koronázási mise”-je,
orgonaművei maradandó értékűek.
• A magyaros cigányzene ihlette a „Magyar
Rapszódia”-kat.
Liszt Ferenc:
Magyar rapszódia
(hanganyag)
133
évszám
1820. okt. 1820.
nov.26
helyszín
soproni
Pozsony
kaszinó
érdekesség von Braun Esterházy
báró
Mihály
koncertjén palotájában
lépett fel
adott
Liszt
koncertet
1822. dec.1.
bécsi városháza
Hummel: a-moll
zongoraversenyét
játszotta
134
évszám
1823. ápr.13.
1823. máj.1.
pesti „Hét
fejedelemhez”
fogadó
érdekesség egyik
nagy sikert
legjelentősebb aratott
bécsi
koncertje
helyszín
bécsi vigadó
1823.
máj.10.
Királyi
Városi
Színház
a búcsú
koncert
1823. máj.
24-én volt.
Ez után
Párizsba
utazott.135
évszám
helyszín
1824.
márc.7.
olasz
operaház
érdekesség Lisztet, mint
újjászületett
Mozartot
ünnepelték
1824. ápr.12.
1824.
jún.27.
olasz
operaház
a márc. 7-i
koncert
megismételése
windsori
kastély
IV. György
előtt adott
magánkoncertet
136
évszám
helyszín
érdekesség
1824. aug.2.
és 4.
manchesteri
Királyi
Színház
angliai turné
zárása
1825.
okt.17.
olasz
operaház
1826. jan.
eleje
DélFranciaország
Liszt francia 6 hónapos
librettóra
koncert
komponált
körutat tett
egy felvonásos
operájának
bemutatója
137
évszám
1837.
aug.17.
1838.
március
1839. nov.15.
helyszín
Baveno
Bécs
Bécs
érdekesség
itáliai körútja
során
koncerteket
adott
a pesti árvíz 9
károsultak
hangversenyt
számára
adott
rendezett
kb. 8
koncertet
138
évszám
1840. jan.4.
helyszín
Magyar Színház
1840.
márc.1.
Prága
érdekesség pesti látogatás
6
csúcspontja;
koncertet
Festetics gróftól adott
a magyar nemzet
nevében egy
kardot kapott
1842. ápr.16.
Szentpétervár
8 nyilvános
koncerttel
lepte meg
Szentpétervár
lakosait
139
évszám
helyszín
1844. jún.
DélFranciaország
érdekesség hangverseny
körutat tett;
járt Lyonban,
Marseilleben,
Bordeauxban
1845. máj.
---
1846. ápr.30.
pesti Nemzeti
Színház
európai
koncert után
városokban a Színház
adott
kórusa,
hangverzenekara
senyeket
Erkel Ferenc
vezényletével
szerenádot
kapott
140
évszám
1846. okt.
1847. jún.5.
helyszín
---
Törökország
érdekesség
magyarországi
hangverseny
körutat tett meg
több koncertet
adott
141
• Liszt Ferencnek három gyermeke volt:
Blandina (1835), Cosima (1837), Daniel
(1839). Középső gyermekét Richard
Wagnerhez adta feleségül. Így Wagner
családtaggá vált. Liszt Wagnert 1883
novemberében látta utoljára.
142
• Liszt 1886. márciusában volt utoljára
Budapesten. Liszt először Bécsbe, majd
Belgiumba, Párizsba és Londonba utazott.
1886. július 21-én ért Bayreuthba. Beteg volt:
megfázott és köhögött. Betegsége ellenére
előadásokra járt és látogatókat fogadott.
143
• 1886. július 28-án az orvos megállapította,
hogy a híres zeneszerzőnek tüdőgyulladása
van, így Liszt Ferencnek ágyban kell
maradnia és teljes nyugalomra van
szüksége.
144
• Lánya egész nap vele volt. Este azonban egy
estélyre ment a Wahnfried-villába, de kilenc
órára visszament apjához, aki nagyon rosszul
volt. Liszt Ferenc aznap éjjel hagyta el az
élők sorát. Temetésére július 27-én került sor
a bayreuthi temetőben.
Liszt utolsó fényképe.
145
Itt született Liszt Ferenc 1811. október 22-én. Hódolata jeléül a
Soproni irodalmi és művészeti kör.”
Itt született 1811. október 22-én Liszt Ferenc. Ezt az
emléktáblát a német nép állította a német mesternek.”
146
Liszt Ferenc sírja Bayreuthban.
147
Giuseppe Verdi
(1813-1901)
• Verdi a 19. század egyik kimagasló géniusza,
Monteverdi óta a legnagyobb olasz
komponista is. Az operatörténet legnagyobb
alakjának mondhatjuk.
• Művészetét a mély és őszinte emberi
érzelmek kifejezése és a zene magával
ragadó szenvedélye jellemzi.
• Alakja
szinte
a
nemzeti
egyéniség
szimbóluma lett.
148
Verdi operái
A XIX. századi olasz szabadságmozgalom
lelkes híveként fiatal korában több történelmi
tárgyú operákat is írt (pl.: Lombardok; Attila;
A legnanói csata).
149
• A zeneszerző országos népszerűségű neve az
olasz hazafiak számára titkos feliratokon az
„Unita Italia” első uralkodójának, Viktor Emánuel
nevével forrott össze.
Viva
Viva
Verdi!
Vittorio
Emánuele
Re
D’
Italia!
Éljen
Victor
Emánuel
Olaszország
Királya!
150
• Középső korszakának három fő műve, a
„Traviata”, a „Trubadúr” és a „Rigoletto”.
Mindhárom művét az 1850-es években írta.
• Operáinak alapszövege rendszerint híres írók
műve.
151
• Későbbi művei nagy mélységekre utalnak.
Ilyen operája a „Don Carlos”,- melynek két
változata van, és olaszul is bemutatták amely Verdinél még soha nem tapasztalt
komolysággal foglalkozik: a magán- és a
közélet, a szerelem- és a kötelesség
kérdéseivel, az egyház- és az állam
szembenállásával.
• A művet eredetileg Párizs közönségének írta,
így a nyelve francia.
152
Verdi operáinak írói
Operák címe:
Operák írói:
153
• Művei a világ operaszínpadainak még máig is
legnépszerűbb darabjai. Közel 30 operája
közül talán a legismertebbek: Rigoletto,
Trubadúr, Traviata, Álarcosbál, Don Carlos,
Aida, Othello, Falstaff.
• A
gyászmise-megzenésítésének
egyik
legnagyobbja az általa megírt „Requiem”.
154
Verdi Aida
Zenehallgatás
• 1., Se quel guerrier io fossi:
– Ki kezdi a darabot?
– Milyen énekes?
• 2., Marche Triomphale
155
Richard Wagner
(1813- 1883)
• A német opera vezéralakja Richard Wagner,
az első jeles képviselője Weber volt. A XIX.
századi német opera sok esetben a témáit a
mondavilágból meríti.
• A Lipcsében született Richard Wagner a
német romantikus zenedráma megteremtője.
Ennek lényege, az ún. „énekbeszéd”
(Sprechgesang)
bevezetésével
a
felvonásokat áriák és együttesek sorozata
156
helyett egyetlen tömbben építi fel.
• Wagner a romantika harmóniavilágnak és a
zenekari technikának forradalmi megújítója
is. Hatása döntő jelentőségű a zene
történetében.
• Fontosabb operái: A bolygó hollandi,
Tannhäuser, Lohengrin, A Nibelung gyűrűje,
Trisztán
és
Izolda,
A
nürnbergi
mesterdalnokok.
157
• A „Nibelung gyűrűje”, vagy ahogy általában
emlegetik a „Ring” tetralógia, azaz négy
operából álló sorozat: „Rajna kincse”;
„Walkür”; „Siegfried”; „Istenek alkonya”. Ezt
az operát négy egymást követő estén adják
elő.
158
• Wagner
műveire
jellemző
az
un.
vezérmotívum elv, ami azt jelenti, hogy a
szereplőknek van egy zenei „névjegye”.
• Munkásságában a „gesamkunstwerk” elvét
érvényesíti. Ez az elv az összművészetet
jelenti azaz, maga írja a szövegkönyvet, amit
utána betanít, jelmezt, díszletterveket készít
és egyben vezényel és rendez is.
159
• Wagner nagy álma egy saját tervezésű
operaház, amelyet Bayreuthban épített fel
Liszt segítségével. Ez a mai napig a wagneri
operajátszás fellegvára.
Bayreuthi operaház
160
Pjotr Iljics Csajkovszkij
(1840-1893)
• Csajkovszkij, aki az orosz romantika színpadi
és szimfonikus zene, a dal és a balettzene
mestere, más, mint nemzeti zenét komponáló
honfi társai: legalább annyit kapott Mozarttól,
Schumanntól és Liszttől, mint az orosz
népdal kultuszától. Ennek ellenére sok
szimfóniájában megtalálható az orosz
népdal, amelynek ritmikai egyenetlenségét
kisimította (pl.: IV. szimfónia zárótétele).
161
• Zenéje azonnal felismerhető: túláradóan
szenvedélyes, izgató. Dallamait nem ritkán
úgy építi fel, hogy változó kísérettel újra meg
újra elismételi, s jut fel a félelmetes
csúcspontig.
„ Ha magadban nem lelsz örömöt, keresd
azt másban. Menj az emberek közé!
/P.I. Csajkovszkij/
162
• A muzsika majdnem minden műfajában
alkotott: 6 szimfóniát írt. Két leghíresebb
operájának alapműve Puskin alkotása
(Anyegin és a Pikk Dáma). Legjelentősebbek
szimfóniái és színpadi művei: Anyegin,
Diótörő. Versenyművei közül kiemelkedik a
„b-moll zongoraverseny” és a „D-dúr
hegedűverseny”.
• Életének utolsó műve a „VI. szimfónia”, vagy
más néven „Patetikus” szimfónia.
163
• Közkedvelt balettjei a „Diótörő” és a „Hattyúk
tava”.
• „1812”
című
nyitányában
a
francia
„Marseillaise” dallamát is belekomponálta.
Diótörő
(hanganyag)
Orosz tánc (hanganyag):
felfedezhető a dallamban
orosz népdal motívumok
Spanyol tánc (hanganyag):
fontos kísérőhangszer a
kasztanyetta és egyéb ütős
hangszerek
164
Antonin Dvorák
(1841-1904)
• Ismert cseh zeneszerző, aki Smetana keze
alatt dolgozott a prágai Nemzeti Színházban.
Így korán megismerkedett a fellendülő cseh
nemzeti zenével.
• Dvorák a cseh szimfonikus zeneirodalom
megalapítója is.
• Kora sok komponistája mellet ő is
operaszerzői babérokra vágyott, többnyire
hiába.
165
• Zenéjére a romantikus zeneszerzők közül
Brahms és Wagner volt nagy hatással.
Pályájának csak két utolsó szimfóniájában
sikerült levetkőznie ezt a hatást, és
megteremteni az egyedül rá jellemező
szimfonikus hatást.
• Operákat, 9 szimfóniát, és egyéb zenekari
darabokat, kamarazenét, dalokat írt.
166
„Aki a nemzet dalkincséből nő ki, az
egész emberré lesz…”
• Dvorákot
a
néphagyományok
iránti
érdeklődése miatt meghívták New Yorkba
1892-ben
az
újonnan
alapított
konzervatóriumba. Itt igazgatói állást kapott,
remélve,
hogy
így
az
amerikai
néphagyományok sem vesznek el a világban,
hanem megmaradjanak és az amerikai
zeneszerzők
is
rátaláljanak
saját
„hagyományukra”. Így született meg az
„Újvilág szimfónia”.
167
• Az „Újvilág szimfónia” Dvorák IX.- és egyben
utolsó szimfóniája.
• A IX. szimfóniájában hároméves amerikai
utazására emlékezik vissza. Így a műben a
cseh, az amerikai, a néger, valamint az
indián zene hatása érezhető, ugyanakkor a
cseh nemzeti romantika dallamvilága is
érvényesül.
• A szimfónia bemutatója 1893-ban volt New
Yorkban.
168
Bedrich Smetana
(1824-1884)
• A cseh nemzeti opera nemzeti zenei
központja Smetana a 19. században.
• Ő írta az első romantikus népoperát, amely
„Az eladott menyasszony” címet viseli.
• Legszebb műveiben remekül bánik a zene
eszközeivel. Tanítója Liszt Ferenc volt.
169
• Süketsége miatt 1874-ben fel kellett állnia az
igazgatói székből. Megsüketülésének igen
korai jelét, az éles füttyöt belekomponálta
„Életemből”
című
önéletrajzi
vonósnégyesébe, amelyet 1876-ban írt.
• 1884-ben hunyt el Prágában.
„Smetana neve mindörökké él
hazájában és határon túl.”
/Liszt Ferenc/
170
171
• Pest legelső és még ma is működő
zeneiskolája.
A
Pest-budai
Hangászegyesület 1840-ben nyitotta meg
kapuit diákjai előtt. Létrehozását jelentősen
segítette Liszt Ferenc, aki ekkor több
jótékonysági koncertet adott a fővárosban,
amelyek bevételével a pesti konzervatóriumot
segített.
172
• Liszt a „Szent Erzsébet legendája” című
oratóriumot az iskola 25. évfordulójára
komponálta.
• Az iskola első igazgatója Mátray Gábor volt.
Az ország nevezetes emberei is támogatták
az iskolát, mint például Batthyány Lajos vagy
Egressy Béni.
Mátrai Gábor (1797-1875)
173
• Magyarország
legrégebben
működő
zenekara több mint másfél évszázados
múltra tekinthet vissza. 1853-ban adta első
hangversenyét Erkel Ferenc vezényletével. A
zenekar a Nemzeti Színház, majd az
Operaház zenészeiből szerveződött meg.
174
• A Filharmonikusok nevéhez több száz
ősbemutató fűződik. Ők adták először elő
Mahler: I. szimfóniáját 1889-ben. A Társaság
ma is különös figyelmet fordít a magyar
zeneművek bemutatására. Több zeneszerző
ajánlotta darabjait a zenekarnak.
A zenekar első koncertjén készült kép
175
• Magyarország első felsőfokú zeneoktatási
intézménye, amely 1875. november 14-én
nyitotta meg kapuit. Alapítója Liszt Ferenc,
aki egyben az elnöke és a zongora tanszék
vezetője volt, első igazgatója Erkel Ferenc
lett.
• A Zeneakadémián eleinte két tanszak indult:
a zongora és a zeneszerzés szak.
176
• Az első években Liszt Ferenc budapesti
lakásán, a belvárosi Hal tér 4. szám alatti
házban működött- ma Irány utca. 1879-ben
költözött a Sugár út (ma Andrássy út) és a
Vörösmarty utca sarkán álló épületbe—ezt
ma Régi Zeneakadémia néven emlegetjük.
1907-ben készült el az akadémia mai épülete
a Liszt Ferenc téren. Mai nevét 1925-ben
kapta.
177
178
Egy kis operatörténeti
kalandozás
• Az opera problematikus, bizonytalanabb
műfaj, mint a többi. Főleg azért, mert sokan
már nem tudnak azzal számolni, hogy aki
haldoklik, hogy tud dalra fakadni. A 19.
század végére már az is kérdéssé vált, hogy
egyetlen szoprán hang, hogy képes
„túlénekelni” egy 100 tagú zenekart úgy, hogy
a közönség még meg is értse.
179
• Az opera váratlanul jelent meg a 16. század
végén az olasz nemesi udvaroknál.
Természetesen korábban is léteztek már
zenés játékok (görög drámákat is kísérettel
adták elő), csak nem tudjuk, hogy hogyan
szóltak.
• Az első opera 1598-ban született meg,
mégpedig Jacopo Peri „Dafné”-ja; a második
opera két évvel később (1600) az „Euridiké”,
amely a legkorábbról fennmaradt opera.
180
• Mikor az opera a „virágkorát” élte a 16-17.
századfordulón, számos mű született és
jóformán egymást szorították le a színpadról.
• Az opera műfaja egy ideig olasz
felségterületnek számított, majd lassan
elindult északnak, Francia- és Németország
felé a 17. század elején. Az opera
megszületése után hamarosan kezdetét vette
hanyatlásának első korszaka.
• Velencében
volt
az
első
operaház.
Monteverdi volt az első legnagyobb
művészet.
181
• Az opera a 19. századi európai virágzásából
csak Anglia és Spanyolország maradt ki.
Németországban
Wagner
mellett
a
„Singspiel”
(=énekjáték)
hagyománya
folytatódott.
182
• A német születésű Giacomo Meyerbeer
irányította a párizsi és ennélfogva a
nemzetközi zenei életet is.
• Az opera legtermékenyebb, legszínesebb
korszaka volt a romantika, melyben nagyfokú
kreativitás nyilvánul meg sok és sokféle,
nemzeti és egyéb stílusban.
183
• A 19. századra már a nagy létszámú
szimfonikus zenekar több operában is az
énekesekkel is egyenlő partnerré vált. Bár
továbbra is sok „szabályos” opera készült, a
szabályok megsokasodtak, s mivel a
században a művészetek magasabbra törtek,
mint korábban, a légkör az epikus és
bensőséges daraboknak egyaránt kedvezett.
Az egymáshoz oly sokban hasonlító opera és
regény egy időben ért a csúcsra.
184
185
• Johannes Brahms- aki félt a tengeri
hajózástól- a Kárpátokban, egy Pörtschach
nevű
üdülőhelyen
komponálta
a
II.
szimfóniáját és zongoraversenyét. Később
panaszolta, hogy túl sok volt a turista.
186
• A hegyek és a tavak sokakat megihlettek.
Például Csajkovszkij a Genfi-tó partján írta
meg hegedűversenyét; Liszt Ferenc pedig a
„Zarándokévek” első darabjaiban emlékezik
vissza Svájcban tett utazásáról.
187
• Majdnem minden zeneszerző járt Itáliában,
ahonnan zenével tért vissza. Mendelssohn
IV. „Olasz szimfóniáját” Nápoly ihlette meg.
Liszt utazásaiból sokat megörökített a
„Zarándokévek” című művében.
Brahms egy egész telet töltött Itáliában.
Wagner nagyon szerette Velencét, később
életét utolsó részét itt töltötte el.
188
Liszt: Les Préludes
A zeneszerző filozófiai
érdeklődésének
klasszikus példája: „az
élet nem más, mint
előjátékok sorozata; e mű
tehát
nem
festői
illusztráció. Az egyetlen
témát
szellemesen
átalakítgatva hoz létre
különböző,
ellentétes
hangulatot.
Smetana: Moldva
 A „Hazám” című
szimfonikus
költemény
2.
darabja.
189
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia
Nem
a
shakespeare-i
dráma
aprólékos hűségű átdolgozása, hanem
gazdag
képzelettel
magalkotott
szintézis. A tragédia minden eleme, a
viszálykodó családok, fiatalok szerelme
könnyen felismerhető benne.
Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen
A szerző a „Szent Iván-éj a kopár
hegyen” címet adta művének. A művet
Muszorgszkij mindössze 12 nap alatt írta.
190
Csajkovszkij:
Dvorák
Korai, kevéssé népszerű
szimfóniáiban is vannak
folklorisztikus vonások; az I.
zongoraverseny 1. és 3.
tételében ukrán népdalokat,
a lassú tételében pedig
francia dallamot dolgozott
fel.
Csajkovszkij
IV.
szimfóniájának IV. tételében
az „Áll egy ifjú nyírfa” c.
orosz népdal csendül fel.
Bár szívesen alkalmazott
népinek látszó szerkezetet
és népies ritmusokat, nem
sok eredeti népdal szerepel
zenéjében. Kivétel a „Cseh
szvit” zárótétele és a „Szláv
táncok” több darabja.
191
Borogyin
Liszt
Az „Igor herceg”-ben
hallható
„Polovec
táncok” balettzenéje
is népzenei anyagot
dolgoz fel.
Tizenöt
„Magyar
rapszódia”-ja népdalra
készült.
Később
Bartók
kutatása
kiderítette, hogy e
dallamok nagy része
nem eredeti.
192
193
Kora romantika
Magyar zene
19.sz.
Késő romantika
Carl von Weber
1786-1829
Szerdahelyi József
1804-1849
Giuseppe Verdi
1813-1901
Franz Schubert
1797-1828
Erkel Ferenc
1810-1893
Richard Wagner
1813-1883
Robert Schumann
1810-1856
Egressy Béni
1814-1854
Bedrich Smetana
1824-1884
Félix Mendelssohn
1809-1847
Szentirmay Elemér
1836-1908
Johannes Brahms
1833-1897
Frédéric Chopin
1810-1849
Liszt Ferenc
1886
1811-
A. P. Borogyin
1833-1887
M. P. Muszorgszkij
1839-1893
P.I. Csajkovszkij
1840-1893
Antonin Dvorák
1841-1904
Rimiszkij-Korszakov
1844-1908
194
1800
1900
Carl Maria von Weber 1786-1829
Franz Schubert 1797-1828
Szerdahelyi József 1804-1849
Félix Mendelssohn 1809-1847
Frédéric Chopin 1810-1849
Robert Schumann 1810-1856
Erkel Ferenc 1810-1893
Liszt Ferenc 1811-1886
Richard Wagner 1813-1883
Giuseppe Verdi 1813-1901
Egressy Béni 1814-1854
Johannes Brahms 1824-1884
A. P. Borogyin 1833-1887
Szentirmay Elemér 1836-1908
M. P: Muszorgszkij 1839-1893
P. I. Csajkovszkij 1840-1893
Rimiszkij-Korszakov 1844-1908
Antonin Dvorák 1858-1904
195
C. M. von Weber:
300 mű
Bűvös vadász (opera)
Felhívás keringőre (zenekari
darab)
Franz Schubert:
10 szimfónia
Rosamunda (zenekari mű)
több mint 600dal
3 dalciklus
196
Robert Schumann:
140 dal (4 dalciklus)
Karnevál
Bécsi farsang
zongoradarabok
Félix Mendelssohn:
Skót, Olasz szimfónia
Éliás, Paulus oratórium
Szentivánéji álom
Lieder ohne Worte
(Dal szöveg nélkül)
197
Frédéric Chopin:
2 zongoraverseny:
f- és e-moll
etűdök:
„Forradalmi” c-moll
prelűd:
„Esőcsepp” Desz-dúr
balladák
198
Egressy Béni:
Szózat megzenésítése
Hunyadi László opera
szövegkönyve
színdarab, operaszöveg
(fordítása)
Szerdahelyi József:
népies műdalok
199
Szentirmay Elemér:
csárdások
dalok
népies műdalok
Erkel Ferenc:
Hunyadi László (opera)
Bánk Bán (opera)
Himnusz megzenésítése
200
Johannes Brahms:
Magyar táncok
Német rekviem
Liszt Ferenc:
Haláltánc (zongoraverseny)
Magyar rapszódiák
(zongoraverseny)
számos zongoradarab
Christus (oratórium)
Via Crucis
Esztergomi mise
Koronázási mise
201
Giuseppe Verdi:
Trubadúr
Don Carlos
Rigoletto
(opera)
Richard Wagner:
Tannhäuser
A Nibelung gyűrűje
A nürnbergi mesterdalnokok
(opera)
202
P. I. Csajkovszkij:
Anyegin
Diótörő (balett)
(színpadi darab)
Hattyúk tava (balett)
6 szimfónia
b-moll zongoraverseny
D-dúr hegedűverseny
„1812” nyitány
203
Mogyeszt Muszorgszkij:
Borisz Godunov
Hovanscsina
Szorocsinci vásár
(opera)
Egy éj a kopár hegyen
(szimfonikus költemény)
Egy kiállítás képei
204
Antonin Dvorák:
IX. szimfónia: Újvilág
szimfónia
operák
zenekari darabok
dalok
Bedrich Smetana:
Az eladott menyasszony
(első népopera)
Életemből
(vonósnégyes)
205
 irodalmi értékű vers
 énekszólam zongorakísérettel
 német nyelvű (Lied)
 F. Schubert; R. Schumann;F.
Mendelssohn; J. Brahms
 költők: J. W. Goethe; F. Schiller;
H. Heine
 dalciklus
 dalformák: strófikus
variált strófikus
206
 zsánerdarabok
 zongorára írt darab
 lelkiállapotot, hangulatot, természeti
jelenséget rögzít
 táncdarabok, címet visel
207
 programzene
 zenekari műfaj
 egybekomponált mű
 megteremtője: Liszt Ferenc
208
 nem népdal
 mulató úri társaság zenéje
 képviselők: Egressy Béni
Szerdahelyi József
Szentirmay Elemér
209
210
D
C S E M
H A T
XIX. századi
V
operairányzat
Weber ezt a
hangszert
iktatta ki a
zenekarból
Verdi
gyászmiséje
Társas
összejövetelek; a
dal mesteréről
kapta nevét
O
B
T
E
B
A
Y
R
E
R E QU
MÁ T
S C H
O
L
Ú
I
T
I
R
U
Liszt Ferenc
R
L
D
Z
Ű
E
A
B
Itt született Liszt
J Á N
Ferenc
Ó
Schubert egyik
dalciklusa
A L
MU S
Olasz neve
capriccio
D
Pest Budai
M
Hangászegyesület
első igazgatója
Y
E R T I Á D A
Melyik
zeneszerző
halt meg itt?
211
Párosítsd a műveket a műveket
zeneszerzőikkel! Vigyázz az egyik műnek
nincs meg a szerzője! Ki lehet az?
Antonin Dvorák
Liszt Ferenc
Giuseppe Verdi
Richard Wagner
Újvilág szimfónia
Don Carlos
Tannhäuser
Christus
212
A meghatározás alapján döntsd
el, hogy ki vagy mi lehet az?
Lelkiállapotot,
hangulatot rögzít;
zongorára
íródott darabokat
foglalja magába
hangszeres
karakterdarab
213
Orosz zeneszerző.
100 orosz népdalt
összegyűjtött,
amelyeket egy
könyvben
foglalt össze.
Rimiszkij-Korszakov
214
Mulató úri társaság
zenéje a XIX.
században;
szerzői
képzetlenek, de
műkedvelők.
népies műdal
215
A zongora
poétájának
hívják. Lengyel
zeneszerző, de
21 éves korától
Párizsban élt.
Frédéric Chopin
216
Schumann
felesége 1840-től.
Zongoraművészként
is híres.
Clara Wieck
217
Szerzője 17 évesen,
1826-ban írta meg
ezt a kísérőzenét
Shakespeare
művéhez.
Közismert része a
Nászinduló.
Szentivánéji álom
218
A kor egyik híres
hegedűművésze,
aki J. Brahms-sal
életre szóló
barátságot kötött
1853-ban.
Joseph Joachim
219
Descargar

Ének-zene munkatankönyv