Szociolingvisztika és határterületei
egy többnyelvűségi kutatásban
Heltai Borbála Éva
MTA Nyelvtudományi Intézet
2013. november 19.
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság
Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai
Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósul meg.
A kutatás helyszíne: Geresdlak
• Németek („svábok”)
• Cigányok
• Magyarok
A kutatás helyszíne: Geresdlak
• Finnek
• 19 ház
• Németek
• 23 ház
Miért?
Az első ok az, hogy a tavasz és a tél, márciustól június elejéig itt egy remek
időszak van a finnek számára. Finnországban március-májusban még elég
rossz idő van, havaseső és fagy. Itt márciusban már jó nyár van. Mégsincs
túl meleg. Tehát az időjárás az, ami nagyon fontos. (…) És a másik dolog,
ami nagyon fontos, Magyarország, vegyük most például Budapestet vagy
Geresdlakot és vegyünk egy sugarat, 300 kilométer hosszan, tegyünk egy
kört: jártál Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehországban,
Szlovákiában, jártál Horvátországban, Szlovéniában. (…) Ez az ország tehát
Európa közepén van. Ez is lehet egy ok. Innen könnyű utazni, saját autóval
például Görögországba vagy Olaszországba. Aztán biztosan az is az egyik
oka, hogy itt, hogy az emberek nagyon barátságosak. Ez nagyon fontos.
Nagyon pozitívan fogadják a másik embert. Segítenek, nagyon segítőkészek
és aztán persze a finneknek az is fontos, hogy mivel ez most egy EU-ország,
ezek az EU-dolgok ugyanolyanok, tehát ha megbetegedünk, kapunk ellátást.
(…) Meg aztán ez az ország ebben a pillanatban még nem annyira drága,
bár már drágább lett. Ez a finneknek egy nagyon jó alternatíva például
Spanyolországhoz képest.
(67 éves finn férfi)
Kutatási módszerek
• 2009 óta
• Interjúk (130 adatközlő)
–
–
–
–
–
•
•
•
•
Nyelvhasználati gyakorlatok és vélekedések
Közösségi aktivitások
Jövőkép
Kapcsolati háló
Közösségi tanulás
Résztvevő megfigyelés
Nyelvi dokumentumok gyűjtése
Nyelvhasználati naplók
„Beépített” interjúk
ADOTTSÁGOK
EREDMÉNYEK
VÁLTOZÁSOK
KUTATÁSI
KÉRDÉSEK
ESZKÖZÖK
CÉLOK
Demográfiai helyzet
Életkor 15-24
25-34
35-44
45-54
55-64
65-74
75-84
85-
Fő
85
83
143
154
96
73
30
77
Lakott ház
325
Nem lakott
75
Forrás: Népszámlálás 2011
Ak1: Az a 15-20 éve, az volt az, amikor úgy elmentek.
Meg az volt a sláger itt a faluba, pécsi lakás,
pécsközeli.
Ak2: Leginkább a szülők hibája. Mert a szülők mindig
azt mondták, csak minél messzebb, csak minél
messzebb. Itt egy hatvan fiatal elment. Most azt el
lehet képzelni, hatvan fiatal, hatvanszor két gyerek
vagy ha csak eggyel számolunk, az hatvan gyerek.
(…) És szeretnek ezek a fiatalok Geresdlakon lenni,
mert akkor nem lennének ennyit. Mert azért a
hétvégéket legtöbben itt töltik. Hogy pénteken
jönnek és vasárnap este mennek vissza.
(Ak1 és Ak2 = 58 és 54 éves adatközlők)
Finnek, németek
•
•
•
•
Residential tourism
Retirement migration
Seasonal migration
Second-home ownership
Mantecón-Huete 2009
O’Reilly 2003, 2007
Haug-Dann-Mehmetoglu 2007
Gustafson 2002
Dimensions of authenticity
(Mantecón & Huete 2009)
Épített környezet
Térbeli
Természetes
környezet
Hitelesség
Értékek
Lélektani
Viselkedésmódok
Kisgeresdi új lakosok
Én magunknak, a lányomnak, a fiamnak itt vettem
házat, csináltunk egy közösségi házat is. (…) Én
nagyon boldog vagyok, hogy itt élek, igazán
különlegesen jól eső érzés, hogy unokáimnak, a
családnak gyakorlatilag abszolút bio
élelmiszerhátteret biztosítok. Növényeket, tehát
kertet művelünk, (…) aztán állatokat tartunk. A
húsigényt azt innen elégítjük ki, nem veszünk
boltba, és tehát egy ilyen egészséges,
természetes környezetben élünk, ami én azt
hiszem, hogy a mai világban már egy különleges
szerencse.
(Középkorú férfi)
Életkörülmények
SZOLGÁLTATÁSOK
iskola, óvoda, bolt, orvos, bank, posta
MUNKAHELYEK
mezőgazdasági zrt.
startmunka
külföld
ALKALMI MUNKALEHETŐSÉGEK
finnek
Nyelvi források
Ak: Én a lányokkal a legtöbbet svábul beszélek, de ők
magyarul válaszolnak.
Tm: Akkor ők is jól megértik a svábot.
Ak: Persze, megértik.
Tm: Tudnának is beszélni?
Ak: Tudnak még beszélni. Az Anna, a kisebbik, az pláne
tud beszélni, egy kicsit hát másképpen, mert hogyan is
mondjam, […] ő egy német családdal telefonált meg
lement oda és németül beszélt. Hát akkor nem ilyen
svábul mint mink, hanem egy kicsit másképp ugye.
(Ak=időskorú nő)
Kapcsolatok
Nyelvhasználat
ales gud! Hier ist gald -15.0 c grad.
Vie varen( räpylö)PLya del
ingles,und kom zuryk in finland
29.09.2013 und sen kom. geresdlak
abaut, 30.03.2013 ven ist alles gud!
HYVÄÄ LOULUA JA KAIKILLE
TERVEISIÄ, P. UND O.! GÖSÖNM
SEPEN!
Nyelvi kreativitás, közös játék
• Ak1: És hogy eszek cseresznyét, azt megint
elmondom, de nem igaz. Hogy … kirsikka
• Ak2: Ah, poimit kirsikoita.
• Ak3: Syö.
• Ak1: Syö, syö.
• Ak2: Syöt kirsikoita. Teetkö pálinkaa, teetkö
likööriä? Kirsikoista.
• Ak1: On lekvárissa.
• Ak2: Lekvár. Aha. Hilloa. Joo. Lekvár, hillo.
Marmeladi, hillo, joo.
• Ak1: Kirsikka, mansikka, meggysikka.
Új nyelvhasználati és -tanulási színterek
Finn1: Viinipullo ekalle, joka tietää mikä tämä on?
Finn2: greippi!
Finn1: Väärin :-( ison greipin kokoinen :-)
Finn3: joku rasvassa keitetty pallero :D
Finn1: Igen, mutta ei riitä vastaukseksi.
Finn3: mutta ei ole taikinasta tehtyä?
Finn1: Ei :-( Enempää vinkkejä ei tipu
Finn3: kurpitsa?
Finn3: on kyllä mielenkiintoinen
pallero :D
Finn4: joku sieni?
Finn1: Tässä kuitenkin vielä
yksi vinkki.
Finn1: Ei ole sieni.
Finn1: Väärin, se on umpilisäke, joka täytetty
sikamakkaramassalla.
Magyar1: Disznósajt!!
Finn1: Onneksi olkoon!
Magyar1: Nyertem???
Finn1: Igen :), ich will bringe dir ein Flashe
Wein.
(…)
Finn1: "Schwarte Magen" saksaksi J:n mukaan.
Finn1: Der Preis ist hinten dem Tur A., veil Sie
waren nicht zu Hause!
Magyar1: Danke schön aber das war nicht nötig
es war nur ein spass!!
Nyelvi tájkép
Közösségi tanulás
Ak1: Igen, mondtam már tegnap, hogy egész más, más az
életfelfogás. Hogy azért amíg itt vagyunk, élünk. Ez biztos,
hogy… hát gondolom, ő is tudja… Szőlőt ültetett,
szilvafákkal tele az udvar, úgyhogy olyan dolgokat csinált,
amit…
Ak2: … lehet, hogy ő már nem élvez.
Ak1: Igen, és amit az itteni ilyen korúak már nem. Azok már
nem.
Ak2: Igen, mert azt mondják, hogy hát én már hamarosan
meghalok.
(Ak1 = 53 éves nő, Ak2 = 54 éves nő)
Pályázatok
•
•
•
•
Nyelvtanulás
Sport
Kulturális események
Testvértelepülési
aktivitás
„Társadalmi munka”
• Meg például a finnek, most az is egy jó (…) tapasztalat volt
részükről, hogy például mikor a temető, volt szervezve egy
társadalmi munka, hogy a temetőnek a rendberakása, úgy
mondjam, bokrok irtása meg mit tudom én, tehát egy ilyen
megmozdulás. Az önkormányzat szervezte, és aki itt volt finn,
aki itt tartózkodott abba az időpontba, (…) ők is megjelentek
ezen a temetőrendberakáson mint geresdlaki lakosok, holott
nekik semmi kötődésük egy temetőhöz, mert hát hozzátartozó
ugye nincsen, de részt vettek, és ők is irtották a bokrokat meg
tehát hogy mondjam, jobban beintegrálódnak a faluba meg
a falu életébe. Vagy például minden rendezvényen, amikor
bármi van, tehát nemcsak a gőzgombóc, hanem egy majális
vagy egy (…), a finnek részt vesznek rajta (…)
(56 éves nő)
ESZKÖZÖK
Nyelvtudás
Közösségi élet
„Kisgeresdiek”
Fiatalok
Finnek, németek
Kezdeményezés
Természet
Hagyományok
Új tapasztalatok
Cigányok
Hitelesség
Kreativitás
Fiatal középkorúak
Nyugdíjas korúak
Szervezőkészség
Bátorság
• „Úgyhogy valamilyen szinten szerintem ez azért
már jelen van itt a faluban [kulturális
események], egy sokkal jelentősebb szinten,
mint előtte. Most hogy, hogy így az átlagember,
szerintem semlegesen érinti az átlagembert,
de azok, akik ezzel foglalkoznak, mondom, ők
maximálisan nagy lelkesedéssel csinálják
szerintem.” (47 éves nő)
• „Igazából a magyarokra nem hat az ő [finnek]
ittlétük lendítőleg egyébként, mondjuk
szürkeállomány szinten vagy valahol, mert
igazából nem is találkoznak.” (59 éves férfi).
EREDMÉNYEK
Gazdasági tőke
Anyagi javak
Szociális tőke
Bizalom, szociális kapcsolatok,
normák, részvétel a döntésekben
Kulturális tőke
Iskolázottság, tapasztalat, kreativitás
Pehkonen 2004
A nyelvi elemzések lehetőségei
Nyelvhasználati gyakorlatok, jelenségek
Résztvevők tulajdonságai
Szociális kapcsolatok
„Eszközök eloszlása”
Köszönöm a figyelmet!
Szakirodalom
•
ALASUUTARI, PERTTI 2012. Mökki ja maaseudulle suuntautuva muuttoliike. In:
Hyvinvointikatsaus 2/2012. 29–32.
•
ERB, MÁRIA 2010. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Geschichte – Tendenzen –
Perspektiven. In: KOSTRZEWA, FRANK – V. RADA, ROBERTA szerk., Deutsch als Fremd- und
Minderheitensprache in Ungarn: Historische Entwicklung, aktuelle Tendenzen und
Zukunftsperspektiven. Schneider Verlag. Hohengehren. 118–146.
•
BLOMMAERT, JAN 2010. The Sociolinguistics of Globalization. Cambridge University Press.
•
GUSTAFSON, PER. 2002. Tourism and Seasonal Retirement Migration. Annals of Tourism
Research vol. 29 (4). 899–918.
•
HAUG, B., DANN G. M. S., MEHMETOGLU, M. 2007. Little Norway in Spain. From Tourism to
Migration. Annals of Tourism Research vol. 34 (1). 202–222.
•
KUMPULAINEN, KAISU 2013. Kylien asuttuna pitäminen vaatii paikallista aktiivisuutta ja
yrittäjämäistä asennetta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 23–27.
•
MANTECÓN, ALEJANDRO – HUETE, RAQUEL 2009. The Value of Authenticity in Residential
Tourism. In: Tourist studies vol. 8 (3). 359–376.
•
MARTEN, HEIKO F. – VAN MENSEL, LUK – GORTER, DURK 2012. Studying Minority Languages
in the Linguistic Landscape. In: GORTER, DURK szerk., Minority Languages in the Linguistic
Landscape. Palgrave Macmillan.
•
O’REILLY, KAREN 2003. When is a tourist? In: Tourist studies vol. 3 (3). 301–317.
•
O’RALLY, KAREN 2007. Intra-European Migration and the Mobility-Enclosure Dialectic. In:
Sociology vol. 41 (2). 277–293.
•
PEHKONEN, AINI 2004. Kylä kutsuu… Siirtolaisuusinstituutti. Turku.
•
PITKÄNEN, KATI 2013. Vapaa-ajan asumisen muutos nostaa esille tarpeen tarkastella
asumisen monipaikkaisuutta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 2–6.
Descargar

1. dia